A fekete folyók legendája - a kultúra szisztematikus pusztítása

Mongol hódítok

De mi igaz ebből a történetből? Tényleg megtörtént, vagy csak szimbolikus legenda? A válasz keresése során el kell merülnünk a mongol hódítások történetébe, abba a világba, ahol a tudás és a kultúra megőrzése sokszor az életnél is nagyobb áldozatokat követelt a meghódított népektől.

A mongol vihar, ami elsöpri a kultúrát is

Dzsingisz kán, eredeti nevén Temüdzsin, 1206-ban egyesítette a mongol törzseket, és célja a minden addiginál nagyobb birodalom létrehozása lett. A mongol seregek nemcsak Kína, hanem Közép-Ázsia, Perzsia és Kelet-Európa népeit is leküzdhetetlen katonai kihívások elé állította. Kína a 13. század elején három részre szakadt, az Északon uralkodó Jin-dinasztia, a Déli Song-dinasztia és a nyugati Xia-dinasztia tartományai alkották az egykor egységes országot.

Dzsingisz kán

Dzsingisz kán 1211-ben indított hadjáratot a Jin-dinasztia ellen. A mongol seregek gyorsasága, könyörtelensége és haditechnikai fölénye szinte megállíthatatlan volt. 1215-ben a Jin-dinasztia fővárosát, Zhongdut (a mai Pekinget) elfoglalták, és a város lakói brutális megtorlás áldozatai lettek. Ez a hadjárat nemcsak a politikai struktúrákat rombolta le, hanem a kínai kultúra megőrzésének egyik legfontosabb bástyáját is.

A tintával festett folyók legendája

A történet egyik változata szerint a mongolok az egyik nagyobb kínai város – talán Kaifeng vagy másik kulturális központ – elfoglalásakor különös brutalitással jártak el. Amikor a város elesett, a mongolok nemcsak a katonákat és a lakosokat mészárolták le, hanem a város közigazgatásáért felelős írnokokat és tudósokat is. Ezek az emberek voltak a kínai adminisztráció működtetői, akik nélkül a birodalom irányítása elképzelhetetlen volt.

Az írnokok és tudósok lemészárlásával párhuzamosan a mongolok megsemmisítették a város irat-, és könyvtárait. A legenda szerint a tintával teli edények összetörése után annyi íráshoz használt festék folyt ki, hogy a talaj nem tudta beinni, ezért az beleömlött a közeli folyókba, és három napon át feketévé változtatta azok vizét.

Bár a történet pontos helyszíne és részletei homályosak, a tintás folyók képe mély szimbolikus jelentéssel bír. A fekete víz a kultúra, a tudomány és a tudás pusztulását jelképezi, amit a mongol seregek könyörtelen brutalitása idézett elő.

A történet valósága és szimbolikája

A mongolok hódítása során számtalan alkalommal fordult elő, hogy könyvtárakat és irattárakat gyújtottak fel. A hadjáratok során a kulturális értékek megsemmisítése nemcsak véletlenszerű vandalizmus volt, hanem stratégiai eszköz is. A tudás birtoklása ugyanis hatalmat jelentett, és annak elpusztítása az ellenség gyengítését szolgálta.

Mongol ijjászok

A tintával festett folyók története azonban valószínűleg nem szószerinti leírás. Bár a mongolok által lerombolt városokban sok tintát használtak, a fekete folyók történetét valószínűleg a túlzó vagy allegorikus ábrázolás szülte. Ez a történet egyfajta irodalmi eszközként szolgált a hódítások pusztításának érzékeltetésére.

A mongolok és a kultúra kettőssége

Ironikus módon a mongolok, akik hódításaik során számtalan kulturális értéket pusztítottak el, később a Jüan-dinasztia alatt (1271–1368) a kínai kultúra és adminisztráció nagymértékű támogatói lettek. Kublaj kán, Dzsingisz kán unokája, nemcsak a kínai adminisztrációt építette újjá, hanem kulturális integrációra is törekedett. Azonban az első mongol hódítások véres és pusztító emlékei mély nyomot hagytak a kínai történelemben.

A tintás folyók legendája egyértelműen több, mint a történelmi esemény leírása. Ez a történet a hódítások árát, a tudomány és kultúra elvesztésének fájdalmát és a pusztítás mértékét hivatott érzékeltetni. A mongolok hódításainak története nemcsak a birodalomépítésről, hanem arról is szól, hogy az emberi civilizáció törékeny, ami évszázadok alatt felépül, egy pillanat alatt eltörölhető.

Talán sosem tudjuk meg, hogy valóban feketék voltak-e a folyók három napon át. De abban biztosak lehetünk, hogy a legenda maga valós történelmi traumák lenyomata, amelyek máig hatással vannak a kínai kultúra történetére.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról