James Monroe meghirdeti be nem avatkozásának elvét

2004. szeptember 13. 12:06

A kongresszushoz intézett évi üzenetében az amerikai elnök, James Monroe meghirdeti az európai hatalmak politikai be nem avatkozásának elvét az amerikai kettős kontinensen. Az 1815-ben alapított Szent Szövetség intervenciós szándékai ellen megfogalmazott doktrína az új- és az óvilág szigorú szétválasztását követeli. "Amerika - mondta az elnök - az amerikaiaké!" Európa pedig legyen az európai államok ügye. A külpolitikai alapelv megfogalmazásának konkrét indítékául a cári Oroszországnak a fagyos Alaszkát érintő, az 51. szélességi fokig kiterjedő területi igényei (a mai Vancouver közelében) szolgáltak. Ezenkívül a Szent Szövetség tagjai (Poroszország, Ausztria, Oroszország és Franciaország) a dél-amerikai spanyol gyarmatokon zajló függetlenségi törekvésekbe való közvetlen katonai beavatkozással fenyegettek. Az Egyesült Államok haderejével és flottájával nyomatékosított Monroe-elv sikeresnek bizonyul: az európaiak dél-amerikai intervenciója elmarad; a cár 1824-ben elfogadja Alaszka déli határának az 54. szélességi fokot. Az unió nemcsak az idegen hatalmak mindenfajta politikai beavatkozását utasítja vissza határozottan, hanem egyúttal politikai és gazdasági befolyási övezetévé nyilvánítja Latin- és Közép-Amerikát. Elutasít minden ezen túlmutató, esetleg más hatalmakkal köthető olyan szövetségi kötelezettségvállalást, amely egyoldalú politikai elköteleződést, s ezzel a kereskedelmi szabadság korlátozását jelentené.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás