Körmöcbánya városi kiváltságlevelet kap

2004. szeptember 13. 12:06

A Beszterce- és a Körmöc-patakok összefolyásánál keletkezett település aranytermeléséről vált híressé. Az aranyforint verésének megkezdése körüli időkben a csehországi Kuttenbergből (Kuntá Hora) újabb telepesek, köztük aranypénzverők érkeztek, akik 1328-ban városi kiváltságlevelet kaptak. Kétmérföldes (kb. 3 km) körzetben a lakatlan földeket és erdőket megkapták szabad használatra, szabadon választhattak bírót és esküdteket, csak saját bírájuk előtt indíthattak ellenük pereket. Az alapítók voltak a legnagyobb bányarész-tulajdonosok is. Házaikat a város magjának számító gyűrűsréten építették fel, ezért nevezték őket gyűrűstéri polgároknak, Ringbürgereknek. Körmöcbányán volt a tíz pénzverőkamara egyike: a településtől északra fekvő Kammerhofban verték a híres körmöci aranyakat. Ezenkívül, az országban még Budán és Erdélyben vertek aranyforintot. Körmöcbánya később egyike lett a hét Garam-vidéki szabad királyi bányavárosnak, ezek közül a körmöci joggal élt Újbánya is.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás