2025. tavasz: Szürke eminenciások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hetven éve történt a marseilles-i merénylet

2004. október 8. 09:24

Hetven évvel ezelőtt, 1934. október 9-én dördültek el a franciaországi Marseille-ben a hitlerista kémszolgálat segítségére támaszkodó horvát usztasák és macedón terroristák fegyvereiből azok a lövések, amelyek I. Sándor jugoszláv király és Jean Louis Barthou francia külügyminiszter életét kioltották.

A jugoszláv uralkodó azért látogatott Franciaországba, hogy ott a hitlerizmus által fenyegetett európai országok kölcsönös segítségnyújtási egyezményének részleteit egyeztesse a francia diplomácia vezetőjével. 

Szerbia már 1817-ben autonómiához jutott az oszmán birodalom keretében. Montenegróval együtt az 1877-78-as orosz-török háborúnak köszönhetően vívták ki teljes függetlenségüket. Szerbia 1882-ben lett királyság. Egy tiszti csoport 1903. június 10-én már megölt egy I. Sándort, az osztrákbarát Obrenovics Sándor személyében, trónját az oroszbarát Karagyorgyevics Péter vette át.
A jugoszláv államiság felé vezető úton jelentős lépés volt a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulása 1918. december 1-jén.


A Karagyorgyevics-dinasztia tagjaként I. Sándor 1921-ben lett az SZHSZ-állam királya. A szentpétervári katonai főiskolán tanult, bátyja, György visszavonulásával 1909-ben lett trónörökös. Az 1912-13-as Balkán-háborúkban ő volt a szerb hadsereg főparancsnoka, 1914 júniusától apja betegsége miatt régensként szerepelt, az ő nevéhez fűződik a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kikiáltása. 1919. június 28-án már elkövettek ellene egy merényletkísérletet. 1929. január 6-án - polgárháborús helyzetben - államcsínyt hajtott végre és katonai diktatúrát vezetett be.

1929. október 3-án a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság elnevezést Jugoszláv Királyságra változtatták. A 30-as évek elején az országban megindult a fasiszta szervezkedés a horvát Usztasa terrorszervezet és a szerb Zbor-mozgalom főszereplésével, felélénkült egyidejűleg az olasz és a német titkosszolgálatok jugoszláviai tevékenysége (némi magyar szerepvállalással). 

Jean Louis Barthou harminckét éves korától, 1894-től töltött be miniszteri tisztségeket a francia kormányban, 1913-ban háromnegyed évig miniszterelnök is volt. 1921-ben a hadügyi tárcát vezette, 1922-ben igazságügy-miniszterként tevékenykedett. 1934. február 9-én lett külügyminiszter.

A hitlerizmusban rejlő veszélyt korán felismerte és hozzálátott egy nyolc országból álló kelet-európai szövetségi rendszer összekovácsolásához ("keleti paktum"), amelynek élén szívesen látta volna a Szovjetuniót. A nyolc ország kölcsönös segítségnyújtási egyezményének szavatolója Párizs lett volna. Barthou a szövetség megvalósulásának útját egyengetendő 1934 tavaszán Prágába, Belgrádba, Bukarestbe és Varsóba látogatott, majd a genfi leszerelési értekezleten Makszim Litvinov szovjet külügyminisztert is megnyerte a terv gondolatának. A Franciaország biztonságának ügyén energikusan munkálkodó francia államférfiban a hitleristák veszélyes ellenfelet láttak, és a jugoszláv király Marseille-ben tett látogatását megfelelő alkalomnak találták Jean Louis Barthou kiiktatására is.

Megemlíthető, hogy kevéssel korábban, 1934. július 25-én merénylet áldozata lett Engelbert Dollfuss osztrák kancellár és külügyminiszter is, aki ugyan félfasiszta diktatúrát vezetett be országában, de ellenezte az Anschlusst és a német bekebelezési szándékokkal szemben Olaszországnál keresett menedéket. (1934. március 17-én kötötték meg a magyar-olasz-osztrák hármas egyezményt.) Dollfusst az első ausztriai náci puccskísérlet során gyilkolták meg. 

A marseille-i királygyilkosság szálai a 30-as évek magyar sajtójának tanúsága szerint is részben Magyarországra vezettek: a nyilvánosságra került adatok a Bethlen-, illetve a Gömbös-kormány cinkosságáról vagy legalábbis felelőtlenségéről tanúskodtak. (Beigazolódott, hogy a merényletet magyar területen készítették elő.) Magyarország a Nemzetek Szövetségében a vádlottak padjára került, ahol a magyar kormányt főmegbízottként Eckhardt Tibor képviselte. A nyilvános elmarasztalást Budapestnek végül is sikerült elkerülnie: a "Népszövetség" 1935 májusában lezártnak nyilvánította a királygyilkosság nyomán támadt jugoszláv-magyar vitát. Ebben bizonyos szerepet játszott Anglia, de főleg Franciaország megbékítési politikája (Hoare-Laval) az Abesszíniát lerohanó Olaszország irányában, amely viszont Magyarország "védnökeként" lépett fel a genfi népszövetségi vitában.

(Panoráma - Pirityi Sándor)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2025. tavasz: Szürke eminenciások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár