3000 éves hajót rekonstruáltak

Ókori lélekvesztő

A mínoszi modell.....

A Minoa névre keresztelt õsi technológiájú vízi jármû 24 fõs legénységével júniusra tervezik az elsõ tengeri utat, méghozzá Athénba, a görög fõvárosba - értesült a Magyar Távirati Iroda. A 17 méter hosszú és 3.80 méter széles hajót ciprusfák törzsébõl illesztették össze, szerdáig marad a kikötõben, hogy teszteljék vízállóságát, majd visszaviszik Hania velencei hajóépítõ műhelyébe, hogy elvégezzék rajta a 2003. június 5-re tervezett rajtig még hátra lévõ munkákat. A vízrebocsátáson jelen volt Kosztisz Sztefanopulosz görög államfõ is. Az athéni utazás után a korabeli hajómodellek alapján és akkori technikával épült hajó a haniai Tengerészeti Múzeum nevezetessége lesz.

Mióta 1900-ban az angol Arthur Evans feltárta knosszoszi palota maradványait, majd egy francia kutatócsoport a sziget más, földben rejtőző ókori emlékeit is felfedezte, már nem szorul bizonyításra, hogy Kréta és Mykéne történelemének ismerete nélkül sem a térség későbbi története, de építészeti fejlődése sem tanulmányozható.

Kréta szigete a Földközi-tenger keleti részén fekszik, nagyjából egyforma távolságra a peloponészoszi félsziget, Kis-Ázsia és Egyiptom partjaitól. A sziget szerencsés elhelyezkedése tette lehetővé, hogy az itt élők ellenőrzésük alá vonják az i. e. 3. évezredben kibontakozó Földközi-tengeri kereskedelmet. A kereskedelem vált aztán a sziget gazdagságának és kultúrájának egyik fő forrásává.

...és a későbbi vetélytárs

A krétai életre mindig a nyitottság és a köznép viszonylagos szabadsága és jóléte volt a meghatározó. Mindez a sziget építészetét is nagyban jellemezte. Az építészeti korszakokat "palotakorokra" szoktuk bontani, jelezve ezzel, hogy a fejedelmi palota és az a köré települő város megépítése és fejlesztése volt a krétai építészet legfontosabb feladata. Ezzel szemben templomot alig építettek, csupán egy-egy szentélyt állítottak fel. A krétai világkép alapját a természethit adta.

Az első palotakorszak emlékeit i.e. 1700 körül földrengés pusztította el. A Homérosz által is megénekelt történetek a második palotakor idejében játszódtak (i.e. 17-15. évszázad). A palotákat a terep adottságaihoz igazodva, laza, oldott tömeggel, a rendeltetésnek legjobban megfelelő alaprajzi elrendezéssel építették. Ami az ókor más építészeti alkotásaitól alapvetően megkülönbözteti ezeket az épületeket, az a külső tér és természet felé való nyitottságuk, a nyílásokkal gazdagon ellátott külső homlokzatok.