Frida Kahlo mégsem magyar származású
2004. szeptember 15. 13:34
Korábban
Frida Kahlo, a fájdalom festője Frida Kahlo, a különcségével és leszbikusságával tüntető festőművész, a testi fájdalom erőteljes ábrázolója 50 éve halt meg. |
Tőzsgyökeres lutheránus német család
Ezzel szemben az igazság az, hogy Carl Wilhelm (a későbbi Guillermo) Kahlo a Badeni Nagyhercegséghez tartozó Pforzheim városában született 1871. (és nem 1872, ahogy Frida állította) október 26-án. Szülei nem voltak se magyarok, se zsidók, hanem lutheránus vallású németek, és soha nem jártak Aradon. Az apa Frankfurtban, az anya Pforzheimben született. Családjuk története megtalálható e két város levéltáraiban - a FAZ munkatársa is ott járt utána mindkettőnek.
Eszerint a későbbi tehetséges fotóművész, Wilhelm apja, Johann Heinrich Jakob Kahlo tősgyökeres frankfurti mézeskalács-készítő család sarja volt. 1862-ben vette feleségül Henriette Kaufmannt, egy pforzheimi gyáriparos lányát. A hozomány olyan tetemes volt, hogy abból az ifjú pár ékszerészboltot nyitott az aranyműveseiről híres Pforzheimben. Az üzletet idővel ékszergyártó üzemmé fejlesztették tovább, majd a család 1876-ban Baden-Badenba költözött.
Két évvel később az anya meghalt, az apa pedig idővel új asszonyt hozott a házhoz. A tinédzser korú Wilhelm nemigen jött ki a mostohával - legalábbis ezt írta róla Frida -, és az állandó otthoni feszültség megérlelte benne az elhatározást: kivándorol az Újvilágba. Tervét 1890 májusában váltotta valóra, amikor felszállt Hamburgban a Borussia csavargőzösre, és Le Havre érintésével meg sem állt a mexikói Veracruzig.
Új hazájában fotográfusként talált szakmát magának, s bár neve idővel olyan jól csengett, hogy a mexikói kormány - mások mellett - őt bízta meg 1904-ben a nemzeti építészet (köztük a spanyolok által épített több száz székesegyház) megörökítésével, festőművész lánya elhomályosította életművét. A Kahlo név hallatán ma mindenkinek csak Frida jut az eszébe - erről gondoskodott a Salma Hayek főszereplésével forgatott amerikai film is, amely az ötven éve meghalt rendkívüli művész életét örökítette meg.
(Panoráma - Dorogman László)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.