Az urartui bálvány titka: a 2500 éves arc
2025. október 14. 18:05 Múlt-kor
Argishtikhinili romjai között az örmény–lengyel régészcsoport olyan 2500 éves urartui bálványt fedezett fel, amely új megvilágításba helyezi a vaskori Örményország mindennapjait és hiedelmeit.
(Forrás: Lengyel Mediterrán Régészeti Központ, Varsói Egyetem (PCMA UW) / Örmény-Lengyel Expedíció / P. Okrajek)
Korábban
Az urartui bálvány felfedezése Argishtikhiniliben
A dél-kaukázusi Argishtikhinili ősi városában, az egykori Urartui Királyság egyik fontos erődítményében, egy 2500 éves bálvány került elő a földből. A vulkáni tufából faragott emberi arc egy magánház rituális helyiségben feküdt, pontosan ott, ahol több mint két és fél évezreddel ezelőtt elhelyezték.
A leletet az örmény–lengyel régészeti expedíció találta a Surb Davti Blur (Szent Dávid-hegy) nevű halmon, Argishtikhinili erődített településének egyik részén. A munkát Dr. Mateusz Iskra, a Varsói Egyetem Mediterrán Régészeti Központjának kutatója és Dr. Hasmik Simonyan, az Örmény Nemzeti Tudományos Akadémia régésze vezette.
A bálvány egy téglalap alakú kőláda mellett feküdt. Az emberi arcot formázó, mintegy fél méter magas figura hangsúlyos szemöldökkel, hosszú orral és közel ülő szemekkel ábrázolja az embert. A régészek szerint ez a bálványszerű szobor rituális vagy védelmi szerepet tölthetett be a háztartásban.
Hasonló alakokat más örmény lelőhelyeken is találtak, ahol az ősök kultuszával vagy termékenységi szertartásokkal hozhatók kapcsolatba. A kutatók a kőládában talált szerves maradványok elemzésétől várják a bálvány pontos funkciójának feltárását.
„A házak kivételesen jó állapotban maradtak meg – mondta Dr. Iskra. – A vályogtéglák és kőpadlók szinte érintetlenek, így részletes képet kaphatunk az ősi urartui élet szervezettségéről.”
Urnatemető az Ararát árnyékában
A település peremén Dr. Hasmik Simonyan csapata egy hatalmas urnatemetőt tárt fel. A temetkezések között gondosan elhelyezett, hamvakkal teli kerámiaurnák sorakoztak, sokat apró sírmellékletek – dísztárgyak, edények – kísértek.
„Ez fordulópont az örmény régészetben” – mondta Simonyan. „Valószínűleg ez az ország legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt hamvasztásos temetője.”
A leletek részletes képet adnak az urartui befolyás alatt élő közösségek temetkezési szokásairól és túlvilághitéről. Egyes urnák felnőttekhez, mások gyermekekhez tartoztak – ez jól mutatja, hogy a közösség kifinomult, kodifikált temetkezési rendszert alkalmazott.
Argishtikhinilit I. Argishti király (i. e. 785–760) alapította stratégiai központként az Ararát-síkságon. A Urartui Királyság, amely az i. e. 9–6. században virágzott, a vaskori Közel-Kelet egyik legfejlettebb állama volt. Mérnökei hatalmas erődítményeket és templomokat építettek, köztük Haldi, a háború és a szuverenitás főistenének szentelt szentélyeket.
A város elhelyezkedése az Anatólia és a Kaukázus közti kereskedelmi útvonalak mentén tette Argishtikhinilit fontos kulturális és gazdasági csomóponttá. Hanyatlása az i. e. 6. század elején következett be, valószínűleg a médek előrenyomulása és belső válságok miatt.
Az urartui bálvány kutatásának jövője
A jelenlegi örmény–lengyel együttműködés célja, hogy feltárja, miként élték meg Argishtikhinili lakói az urartui állam bukását. A 2026 tavaszán induló új projekt, „Hogyan éltek tovább az urartuiak a birodalom bukása után?”, a város társadalmi és gazdasági átalakulásait vizsgálja majd fejlett tudományos elemzésekkel.
„Ezek a háztartások az ellenálló képesség tanúi – mondja Dr. Iskra. – Argishtikhinili mikrokozmosza megmutatja, hogyan élik meg az emberek egy birodalom megszűnését.”
Az urartui bálvány és az urnatemető felfedezése nemcsak régészeti szenzáció, hanem a lengyel és örmény tudósok egyre szorosabb együttműködésének jelképe is. A projekt egy elfeledett civilizáció életét rekonstruálja, miközben az emberi alkalmazkodás, spiritualitás és kitartás időtlen történetét tárja fel. Az Ararát-hegy árnyékában az egykor I. Argishti király által alapított város lassan újra életre kel – kőről kőre, bálványról bálványra, urnáról urnára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.
