Rejtélyes neolitikus temetkezés és bronzkori nyomok
2025. szeptember 9. 13:05 Múlt-kor
A La Bassée térségében végzett ásatások különleges régészeti rétegeket tártak fel. A neolitikus temetkezések mellett bronzkori és római kori nyomok is előkerültek, amelyek egyedülálló képet adnak a Szajna völgyének több ezer éves történetéről.
Aranylemezből készült karkötő töredék (Forrás: Franck Mallet / Inrap)
Korábban
A neolitikus temetkezés rejtélyei
Számos sírt tártak fel, ahol az elhunytakat magzati helyzetben helyezték el. Ezek a II. középső neolitikum idejéből (i. e. 4800–3500) származnak. Kettő közülük kerámiát, köztük egy vázát is rejtett. A leletek két kulturális hagyományhoz köthetők: a Noyen- és a Balloy-csoporthoz.
A Noyen-csoporthoz tartozó sírok ritkák, a régióban mindössze két másik lelőhely ismert. A Balloy-csoporthoz kapcsolódó temetkezések párhuzamait Châtenay-sur-Seine, Marolles-sur-Seine és Grisy-sur-Seine településeken találták meg.
Ma a Párizsi-medencében 81 ilyen típusú neolitikus sír ismert, közel egyharmaduk La Bassée területén. A Hermében feltárt elszigetelt sírok különös jelentőséggel bírnak: a középső neolitikum III. szakaszának még kevéssé ismert átmeneti korszakához kapcsolhatók.
Szokatlan sírkertek és árkok
A régészek két, egymáshoz közeli és szokatlan formájú temetőt is feltártak. Az egyik háromszög alakú volt, lekerekített sarkokkal, amelyhez egy ovális, részben nyitva hagyott burkolat kapcsolódott. Ez a megoldás ritka a korszak temetkezéseinél, ami külön figyelmet érdemel.
A temetők környezetében árkok, gödrök és oszloplyukak is előkerültek. Ezek azonban nem utalnak lakóépületekre, így valószínűleg más szerepet töltöttek be. A kutatók feltételezése szerint inkább gazdasági vagy vadászati tevékenységhez kapcsolódtak, például állatok bekerítéséhez vagy feldolgozásához.
Bronzkor végi temetkezések
A késő bronzkorból (i. e. 1150 körül) egy kis hamvasztásos nekropolisz is előkerült. Nyolc sírt találtak, három jó állapotban maradt fenn. Két sírkamra központi koporsóval rendelkezhetett. Az egyik temetkezésből három, kiváló állapotban megőrzött váza került elő.
Egy különleges, kettős kör alakú, 12 méteres sírkamrát is feltártak. Az oszlophelyek tetőre utalnak, a bejáratot is azonosították. A hely több tucat sír befogadására alkalmas temetőként szolgálhatott. Az ásatások célja a lelőhely szerkezetének és kronológiájának pontosítása, valamint beillesztése a bronzkor végi településtörténetbe.
Római kori nyomok és honfoglalás kori telepek
A legfontosabb maradványok két, közel két hektáros területen kerültek elő. A feltárás 2025 májusában kezdődött. Az egyik lelőhelyen oszlopgödrös épület, gödrök és két kút került elő. Az árokban talált kerámia a korai császárkorhoz köthető.
A szomszédos trapéz alakú sánc több épületet, kutakat, palánkokat és árkokkal tagolt cellákat rejtett. Ez állattartásra utal: birkanyírás, fejés. A Kr. u. 1–2. századból származó leletek között bronzérmék, fibulák, egy csonttű, egy ezüst fülbevaló töredéke, cipőszegecsek és számos cserépdarab található.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.
