A polgári szövetkezetek fontosságára fókuszál a Mezőgazdasági Múzeum kiállítása

2024. június 14. 15:35 MTI

A tárlaton megismerhetjük ezeket a szövetkezeti munkafolyamatokat és azok szellemiséget, valamint a társulások legfőbb képviselőit is.

Mezőgazdasági kiállítás, 1943. (Fortepan / Miklós Lajos)

Korábban

Korábban be nem mutatott képeket láthatunk a Robert Capa életműkiállításon
Magyar származású fotóművész és Picasso barátságát mutatja be a Mai Manó Háza
Tárlatvezetéssel és koncertsorozattal várja az érdeklődőket a Kiscelli Múzeum minifesztiválja

Szövetkezésben az erő – polgári gazdasági társulások címmel a polgári kori szövetkezeteket bemutató kiállítás nyílt csütörtökön Budapesten, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

Az Agrárminisztérium MTI-hez eljutatott közleménye szerint Nobilis Márton államtitkárt a kiállítás csütörtöki megnyitóján azt mondta, hogy ma is érdemes lenne alapul venni azokat az összefogáson alapuló polgári szövetkezeti rendszereket, amelyek a 19. század végétől egészen 1949-ig nyújtottak alternatívát az egyéni gazdálkodóknak. Ezek a tapasztalatok és tudások ma is gazdaságosabbá és hatékonyabbá tehetnék a magyar mezőgazdaságot – mutatott rá.

Őseink kialakították azt az együttműködési rendszert, amiben nem kellett mindenkinek családonként beruháznia a termeléshez szükséges eszközökre, hanem lehetett gazdaságosan együtt dolgozni, mely a mai termelési költségek tekintetében, a támogatások ellenére is követendő példa lehet – hangsúlyozta Nobilis Márton.

Az államtitkár szerint hazánkban a szövetkezet fogalmához a legtöbben a szovjet típusú szocialista termelőszövetkezetet társítják. Ezek a polgári társulások azonban önkéntességen alapultak. A közös tőkéből felépített tejfeldolgozó üzemek, az így megvásárolt mezőgazdasági gépek és a rövid ellátási láncra építő, a vásárlónak is kedvező boltok példája napjainkban is tanulságos és előremutató lehet – mutatott rá.

Kiemelte, hogy az első világháború után, a trianoni határok közé szorult ország gazdasági helyreállításában még meghatározóbb szerepük lett a polgári szövetkezeteknek. A kisebbségi létbe került magyarok számára kulcsfontosságú társadalomszervező erőt jelentettek.

Törekedtek a szakszerű, racionális munkavégzésre, a modern eljárások felhasználására és ezeknek a technikáknak a továbbadására, az oktatásra is. Külön hangsúlyt kaptak a szociális szempontok, a világháborúk alatt is rendszeresen segítették a rászoruló szövetkezeti tagok családjait – tette hozzá.

Nobilis Márton ismertetése szerint a 20. század első évtizedeire a legváltozatosabb szakmák képviselői indították el saját szövetkezeteiket a cipészektől a zeneműkiadókig. Ezt a sokszínűséget mutatja be a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kiállítása az első hitel- és tejszövetkezeti társulásoktól a modern nagyvállalatként ipari részvénytársaságot is működtető a Hangya Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetig – mondta.

A tárlaton megismerhetjük ezeket a szövetkezeti munkafolyamatokat és azok szellemiséget, valamint a társulások legfőbb képviselőit is. A Szövetkezésben az erő című tárlat filmarchívok, levéltári anyagok és múzeumpedagógiai foglalkozások segítségével egy olyan, a Kárpát-medencei magyarság történetének sikeres és működő gazdasági-, kereskedelmi modelljére hívja fel a látogatók figyelmét, amely az őseinktől örökölt tudáson és szemléleten alapul, amit a kommunista diktatúra tett tönkre, és amit érdemes továbbörökíteni – emelte ki a megnyitón Nobilis Márton.

A kiállítás augusztus 15-ig látogatható.