Mesék és népdalok színesítik a szegedi Móra Ferenc Múzeum új kiállítását

Kép forrása: Facebook / Móra Ferenc Múzeum

Fogas Ottó, a Móra-múzeum igazgatója a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Magyar Géniusz Program keretében létrehozott kiállítás megnyitóján úgy fogalmazott, a szegedi nagytáj még néhány évtizede is élő néprajzi hagyományainak megőrzése, továbbvitele, bemutatása az újabb generációknak a közgyűjtemény rendkívül fontos küldetése.

Ezért a múzeum törekszik arra, hogy a néprajzi állandó kiállítás renderesen megújítva, újra és újra felhívja a figyelmet a hagyományok fontosságára - közölte a szakember.

Végh Katalin, a Magyar Géniusz Program főkoordinátora elmondta, a mintegy 3 milliárd forintos költségvetésű program, amely keretében száz projekt és több száz programelem valósult meg, új fejezettet nyitott a csaknem kétszáz éves Kárpát-medencei muzeológia történetében.

A szegedi múzeum - kisebb nagyobb megszakításokkal - 116 éve kínál néprajzi állandó kiállítást látogatóinak. Az első ilyen tárlatot az intézmény egykori igazgatója, Tömörkény István rendezte, akinek egyik tárcájából kölcsönözték az új kiállítás címét is.

A szegedi Kultúrpalota egyik emeleti termében, 130 négyzetméteren berendezett kiállításon mintegy kétszáz tárgyat láthat a nagyközönség, melyek mindegyike egy-egy régi mesterséget vagy néphagyományt elevenít fel különböző audiovizuális eszközök segítségével.

A tárlaton tematikus részek mutatják be a gyékényszövés, a halászat, különböző szakmák - így a többi közt a kékfestő és késes mesterség - emlékeit, a kereskedelem vagy a vallási néprajz hagyományait, a paprikatermesztés és a paprikaőrlés folyamatát, és azt is, egykor milyen fontos szerepet játszott a város gazdaságában a szőlészet és borászat.

Nem maradhatott ki a tárlatról a szegedi papucs sem, és a látogatók azt is megtudhatják, mit jelképeztek az egykori parasztházak napsugárdíszes oromzatai.

A Móra-múzeum munkatársai fontosnak tartották a modern, interaktív elemek használatát a tárlaton. Így például az ö-ző nyelvjárást népdalok, mesék segítségével mutatják be: az érdeklődők meghallgathatnak egy tündérmesét a Bálint Sándor által felfedezett zsombói mesemondó, Tombácz János repertoárjából, egy Rózsa Sándor-mondát szintén az ő történetei közül, valamint öt szegedi népdalt is.

A szegedi nagytáj, a „szegedi nemzet” határait egy nagyméretű, interaktív képernyő segítségével szemléltetik, amelyen különböző keresőpontok kínálják az információt. Mindezek mellett pedig „beszélő tárgyakkal” is találkozhatnak az érdeklődők.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?