Hírhedten rossz anyósok a történelemből

Makaróni és méreg

Bona Sforza milánói hercegnő 1518-ban ment hozzá az első felesége, Szapolyai Borbála (Szapolyai János húga) halála miatt nem sokkal korábban megözvegyült, nála 27 évvel idősebb I. (Öreg) Zsigmond lengyel királyhoz. A művelt, okos nő aktívan részt vett a Lengyel Királyság politikai és pénzügyi életében. Befolyása ellenére sem tudta megakadályozni az egyetlen fia, a későbbi II. Zsigmond Ágost és Habsburg Erzsébet osztrák főhercegnő közötti házasságot. A magát itáliai udvartartással körülvevő, a makarónit a lengyelekkel megismertető királyné egy pillanatig nem titkolta a menye iránt érzett ellenszenvét, aki két évvel az esküvő után, 1545-ben halt meg – egyes híresztelések szerint az anyós mérgének következtében.

Zsigmond következő felesége szeretője, a litván hercegi családból származó, az általa titokban elvett Radziwiłł Barbara volt, akit Bona Sforza szintén nem zárt a szívébe, és rosszallásával a királyi udvarban is sokan egyetértettek. Barbarát öt hónappal azt követően, hogy 1550. december 7-én – miután férje örökölte a trónt – királynévá koronázták, egy rejtélyes betegség döntötte le a lábáról, és 1551. május 8-án meghalt. Egyes – a neves történész, Norman Davies szerint erős gyanúval alátámasztott – feltételezések szerint az anyakirályné mérgezhette meg, ám konkrét bizonyítékok erre sincsenek.

I. Zsigmond lengyel király felesége, Bona Sforza

A kegyetlen anyakirályné

Az egyik legtekintélyesebb itáliai családból származó Medici Katalinnak, II. Henrik feleségének három fia, II. Ferenc, IX. Károly és III. Henrik is francia király lett. Uralkodásuk idején mindhármuknak számolniuk kellett az anyakirályné politikai befolyásával. Abban a reményben, hogy a vallásháborúk közepette megerősítheti családja hatalmát, Medici Katalin a lányát, Valois Margit hercegnőt arra kényszerítette, hogy menjen hozzá Navarrai Henrikhez (a későbbi IV. Henrikhez), akinek mind protestáns hitét, mind édesanyját, III. Johanna navarrai királynőt gyűlölte. Mivel Johanna nem sokkal azt követően elhunyt, hogy vonakodó fiával a királyi udvarba érkezett, többekben is felmerült a gyanú, hogy esetleg Medici Katalin állhat a halála mögött, aki méreggel bevont parfümös kesztyűket küldött az általa gyűlölt Johannának. A boncolás azonban bebizonyította, hogy a királynő természetes halált halt.

A tragikus események azonban ezzel még nem értek véget. Két és fél hónappal Johanna 1572. június 9-én bekövetkező halálát követően, Henrik és Margit esküvői ünnepségei idején, Szent Bertalan éjszakáján lemészárolták a békülési szándékkal a francia fővárosba érkező hugenottákat. A történészek szerint a mészárlást Medici Katalin hagyta jóvá, de legalábbis mindenképpen tudott róla. A vérengzést veje, a későbbi IV. Henrik csak szerencsével úszta meg.

Medici Katalinnak egyik menyével, Stuart Máriával is terhelt volt a viszonya. Az anyakirályné őt II. Ferenc halála után arra kényszerítette, hogy adja vissza a koronaékszereket, és azonnal térjen vissza Skóciába.

Medici Katalin

Menyem, a „bajor liba”

Ferenc József édesanyja, a befolyásos és célratörő Zsófia Friderika Dorottya Vilma bajor királyi hercegnő, osztrák főhercegné talán legnagyobb fegyverténye az volt, hogy sikerült meggyőznie az egyébként sem túlságosan ambiciózus férjét, Habsburg-Lotaringiai Ferenc Károlyt, mondjon le fia javára az osztrák császárságról, valamint a magyar és cseh királyi trónra vonatkozó igényéről. A császár édesanyja fia trónra emelését követően kezdett feleséget keresni az ifjú Ferenc Józsefnek. Választása húga egyik lányára, Ilonára (Helénára) esett, ám fia keresztülhúzta ezen számítását, mivel belehabarodott Ilona húgába, Erzsébetbe.

A később Sisiként ismertté vált Wittelsbach Erzsébet csupán 16 éves volt, amikor 1854 áprilisában hozzáment Ferenc Józsefhez. Alig több mint 10 hónappal később megszületett az első gyermek. Az anyós, aki nem különösebben kedvelte meg a menyét, és „bajor libának”, valamint „buta fiatal anyának” nevezte, eldöntötte, hogy magáról nevezi el a kislányt (Zsófia főhercegnő kétéves korában, tífuszban elhunyt).
Ami még ennél is rosszabb, nem engedte fia feleségének, hogy újszülött gyermekével foglalkozzon. A harmadik gyermek, a kis Rudolf trónörökös esetében Sisi ultimátumot adott Ferenc Józsefnek, hogy hagyjanak fel a poroszos neveléssel, így a legkisebb hercegnőt, Mária Valériát már nem Zsófia nevelte. Bizonyos azonban, hogy a rendkívül feszült anyós-meny viszony is hozzájárult ahhoz, hogy Sisi és Ferenc József házassága tönkrement, és a királyné súlyos depresszióba esett.

Ferenc József édesanyja, a befolyásos és célratörő Zsófia Friderika Dorottya Vilma bajor királyi hercegnő

1. Makaróni és méreg
2. A cárné utánozhatatlan anyósa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének