Székesfehérvár legkorábbi történetét kezdik el feltárni ősztől

Az egykori koronázó bazilika romkertje a Székesfehérvári Osszárium (csontkamra) felnyitása napján, 2021. február 22-én. (MTI / Vasvári Tamás)

Az erről szóló sajtótájékoztatón Róth Péter alpolgármester hangsúlyozta, hogy a kutatás segít jobban megismerni, mi is állt egykoron a Romkert területén. Felhívta a figyelmet az ősz folyamán nyíló látogatóközpontra, amely az eddig megszerzett tudást tárgyi formában mutatja majd be.

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója közölte, hogy a tervásatás előkészítő szakasza a talajradarozás, amelynek révén ásás nélkül juthatnak olyan adatokhoz, amelyek alapján jobban tudják tervezni az őszi feltárásokat.

Megjegyezte: falmaradványokra és törmelékekre, valamint faszerkezetek jelenlétére számítanak a talajban, mert főleg olyan helyeken radaroznak és ásnak majd, ahol korábban nem igazán zajlottak ásatások.

A főigazgató rámutatott, hogy Székesfehérvárt nagyon korán, Európában szinte egyedülálló módon, a 11. század elején már kőfallal vették körül, ami a város jelentőségét is mutatja. A kőfalról azonban kevés adattal rendelkeznek, ezért a mostani feltárásoktól azt remélik, hogy ez megváltozhat.

Tóth Zoltán, a talajradaros vizsgálatokat végző Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet docense elmondta: a geofizikai vizsgálatok lényege, hogy radarhullámok segítségével roncsolásmenetesen megállapíthatják, mit rejt a föld.

Jelezte, hogy a próba során is azonnal jelentkeztek a talajban olyan elváltozások, amelyek leletanyagok jelenlétét valószínűsítik.

A sajtóanyag szerint az újabb tudományos módszerek segítségével korábban már kiderült: Székesfehérvár városfala a 11. században épült, hossza mintegy másfél kilométer volt, építéséhez pedig rengeteg faanyagot használtak.

A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az ottani szakasz mikor épült pontosan, és közvetve, megbízhatóan datálhatják a Szűz Mária prépostsági templom építésének idejét, amire jelenleg csak közvetett utalások vannak.

A különleges berendezés segítségével körülbelül 1,5-2 méter mélységbe "láthatnak le" a szakemberek: a műszer képes felismerni az eltérő szilárdságú anyagokat, és segítségével gyakorlatilag láthatóvá válnak az épületek vagy az egykori emberi beásás nyomai, viszont a temetkezések kimutatására nem jó.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?