Bálványozta a római köznép a kegyetlenségéről hírhedt Nero császárt
2023. június 9. 11:20 MTI
1955 éve, 68. június 9-én kardjába dőlt minden idők egyik leghírhedtebb zsarnoka, Nero római császár. A világtörténelemben kevés uralkodónak volt „rosszabb sajtója”, s bár voltak nála őrültebb és kegyetlenebb zsarnokok is, neve összefonódott a gonoszsággal és az erkölcstelenséggel.
Nero Jan Styka festményén (1900 körül)
Korábban
Apját, Cnaeus Domitius Ahenobarbust Tiberius császár idején gyilkossággal, csalással és vérfertőzéssel vádolták, de megmenekült és vízkórságban halt meg, amikor fia hároméves volt. Anyját, Agrippinát uralkodásának végső szakaszában Claudius császár vette feleségül, egyben örökbe fogadta Nerót, aki így a trón örököse lett.
A megnyerő külsejű és a gondos nevelésben részesült Nero Claudius Drusus Germanicus Caesar tizenhét éves korában öltötte fel a bíborpalástot, miután anyja a szóbeszéd szerint méreggel vetett véget az idős Claudius életének.
Nero helyett kezdetben anyja és nevelője, Seneca kormányzott, s a birodalom népeire nyugalom köszöntött. A császár azonban gyorsan összekülönbözött hataloméhes anyjával, s amikor ez mostohatestvérét, Britannicust kezdte pártfogolni, vetélytársát megölette, anyját száműzte. Viszonyt kezdett a szép, de romlott Lucia Poppaeával, akinek felbujtására meggyilkoltatta édesanyját, s e pillanattól fékezhetetlen kényúr lett belőle.
Feleségét kivégeztette, a terhes Poppaeát állítólag egy veszekedés során hasba rúgta, s az gyermekével együtt meghalt, bár sokkal valószínűbb, hogy az asszony a vetélésbe vagy a koraszülésbe halt bele. A kiürült kincstár feltöltése érdekében felségsértési pereket indított a gazdag polgárok ellen, akiknek vagyonát elkoboztatta. A köznép mégis bálványozta: cirkuszi játékokat, kocsiversenyeket rendezett, amelyeken rendszeresen ő maga is fellépett énekesként és hajtóként.
64-ben Rómában tűz ütött ki, és a város hat nap alatt leégett. A bármiféle bizonyítékot nélkülöző legenda szerint a várost Nero gyújtatta fel, mert a lángokból akart ihletet meríteni Trója pusztulásáról szóló költeményéhez. Nero bűnbaknak a keresztényeket tette meg, akiket válogatott kegyetlenséggel, ezerszámra végeztetett ki, ekkor halt meg Szent Péter és Pál is.
Mint Tacitus írja: „Kivégzésüket a leggyalázatosabb módon hajtották végre: vadállatok bőrébe kellett bújniuk, hogy a kutyák marcangolják szét őket, vagy pedig a keresztfán haltak meg, ahol besötétedés után égő fáklyaként világítottak az éjszakában. Nero ehhez a látványossághoz átengedte a kertjeit, s a kivégzésekből cirkuszi játékokat rendezett.” Ez volt a római történelem első szervezett keresztényüldözése.
Róma lángokban (Hubert Robert 1785-ös festménye)
Nero az ellene szervezett összeesküvések miatt elhatározta, hogy kiirtja a római arisztokráciát, rémuralmának még nevelője, Seneca is áldozatul esett (bár ő maga választhatta meg halálának módját). A görögrajongó uralkodó ezután Hellászba ment, ahol elindult az olimpián és minden számban (egyebek között az ő tiszteletére versenybe iktatott dal- és tragédiaversenyen is) győzött.
A birodalom ingatag lábakon állt, felkelés tört ki Judeában és Galliában, ám Nero legfontosabb feladatának mégis művészetének finomhangolását érezte. Amikor Hispánia helytartója, Galba császárrá kiáltotta ki magát és fegyverrel indult Róma ellen, a szenátus Nerót a haza ellenségének nyilvánította. A magára hagyott császár 68. június 9-én kardjába dőlt, és vele együtt kihalt a Julius–Claudius ház, amely az első öt császárt adta a birodalomnak.
A világtörténelemben kevés uralkodónak volt „rosszabb sajtója”, s bár voltak nála őrültebb és kegyetlenebb zsarnokok is, neve egyet jelent a gonoszsággal és az erkölcstelenséggel. Alakja számos művészt ihletett meg, számos dráma, vers, regény, opera és film foglalkozik uralmával, továbbá Róma felgyújtására utalva kapta a legelterjedtebb számítógépes lemezíró (égető) program a Nero nevet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap