Kiadják a pesti országos gyűlés végzéseit
2004. július 22. 22:12
Az Árpád-korban a fontos politikai döntések a királyi tanácsban születtek. Ennek ülésein alkalmanként részt vettek olyan előkelők is, akik nem tartoztak az uralkodó közvetlen környezetéhez.
A 13. század második felében tűnik fel a törvényhozói vagy kormányzati kérdésekben döntő gyűlések azon formája, melyen a főpapokon és bárókon kívül az immár nemesnek tartott királyi szerviensek is megjelentek, és közreműködtek a döntések meghozatalában. Ennek első példája V. László idején pedig, 1277-től kezdve, több ilyen gyűlésről tudunk.
Ezek még erősen kötődtek a király igazságszolgáltató szerepéhez. Feladataik között nem a törvényhozás volt az elsődleges. Kifejlett és határozottan rendi jellegű országgyűlésnek elsőként az 1298-ban, Pesten tartott gyűlés mutatkozik, melynek végzéseit augusztus 5-én adták ki. Ezt az országgyűlést a következő években több hasonló követte. Az országgyűlés - hasonlóan a III. András-kori rendiség többi intézményéhez - nem tudott mély gyökeret ereszteni a magyar állam szervezetében: a következő királyok, hatalmuk megszilárdulása után, amikor már nem volt szükségük az "egyetértésre", felhagytak a gyűlésezésekkel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Különleges kincseket hagytak az utókorra Európa bronzkori kereskedői 14:20
- Előnyei mellett számos hátránnyal járt az Asszuáni-gát megépítése 09:05
- Életének tíz évét áldozta Mozart műveinek rendezésére Ludwig Ritter von Köchel tegnap
- Lincolnék ellentmondásos házassága tegnap
- Egy verekedésnek köszönhette jellegzetes mosolyát Humphrey Bogart tegnap
- Halaszhatatlan üzleti tárgyalás miatt nem szállt fel a Titanicra a drótnélküli távíró feltalálója, Guglielmo Marconi tegnap
- Gyanús körülmények között hunyt el az utolsó Árpád-házi király tegnap
- Raszputyin a sátán szolgája tegnap
