Legendás apák és fiúk

Kossuth az OHB elnöke

2003. október 8. 02:32

Százötvenöt éve, 1848. október 8-án, a Batthyány-kormány lemondása után a képviselőház az Országos Honvédelmi Bizottmányra ruházta a végrehajtó hatalom gyakorlását.

`http://www.suri.ee`
Kossuth Lajos
A kormány honvédelmi intézkedéseinek parlamenti felügyeletét ellátó testület megalakítását elsőként, szeptember 15-én maga Kossuth indítványozta. Másnap, szeptember 16-án Kossuth és a zömében radikális képviselők: Madarász László, Nyáry Pál, Pállfy János, Patay József és Sembery Imre részvételével megalakult a kezdetben hattagú állandó bizottmány.

A testület feladata eredetileg katonai kérdésekben a kormányszervek ellenőrzése és a honvédelem megszervezésének támogatása volt. Megalakítását a képviselőház szeptember 21-én hagyta jóvá, s szeptember 28-án a Bécsben tárgyaló Batthyány távollétének idejére a testület jelenlevő tagjait: Kossuthot, Nyáryt és Semberyt bízta meg a végrehajtó hatalom ideiglenes vitelével. Másnap Kossuth javaslatára a "honvédelmi választmány" munkájába bevonták a minisztériumok államtitkárait is. Közülük Kovács Lajos (Közlekedés-és Közmunkaügyi Minisztérium) szeptember 30-ától, Kemény Dénes és Zoltán János (Belügyminisztérium) október 3-ától illetve 4-étől, Szász Károly (Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium) október 5-étől vett részt a testület ülésein.

Szeptember 30-ától az eladdig különféle neveken emlegetett grémium Országos Honvédelmi Bizottmányként (OHB) folytatta működését. A következő napon Pázmándy Dénes az országgyűlés elnöke javaslatára két volt minisztert, Szemere Bertalant (igazságügy) és Mészáros Lázárt (hadügy) választottak be a testületbe. Ugyanezen a napon szavazott bizalmat a bizottmány Gr. Somssich Pongrácz képviselőnek. Október 2-ától, a Batthyány kormány végleges lemondásától az OHB voltaképpen önálló kormányszervvé vált. Másnap - a liberális nemesség és a radikális baloldal átmeneti szövetségét kifejezendő - az OHB-t kiegészítették a felsőházból választott négy taggal: Br. Perényi Zsigmonddal, Br. Jósika Miklóssal, Gr. Esterházy Mihállyal és id. Pázmándy Dénessel. Ezzel a testület létszáma - az államtitkárokat és a későbbi elnököt nem számítva - 12 főre növekedett.

Az október 3-i királyi manifesztum - az udvar immár nemcsak az OHB, hanem az országgyűlés legitimitását is megkérdőjelezte -, illetve az időközben október 6-án Bécsben kitört forradalom újabb lendületet adott a végrehajtó hatalom forradalmi átszervezésének. A képviselőház október 8-i ülésén közhelyesléssel Kossuthot választotta meg az OHB elnökévé. Kossuth ezzel valójában egy kollegiális - a tárcákat el nem osztó - kormány elnökeként az ország első számú vezetője lett. A parlament a teendők szétosztását a tagok között az elnökre ruházta. November végére kialakultak a hatáskörök és a testület munkarendje. A fontosabb ügyeket Kossuth intézte, helyettese Nyáry Pál lett, a rendőri ügyek intézésére Madarász László kapott megbízást. A testület nem függött az uralkodótól, viszont felelősséggel tartozott az országgyűlésnek, amely tagjait bármikor visszahívhatta. Tevékenységét a Függetlenségi Nyilatkozat (1849. április 14.) után szüntette meg, miután a kormányzó-elnöknek megválasztott Kossuth a végrehajtó hatalom gyakorlására a Szemere-kormányt nevezte ki.

Az OHB tagjai voltak:
  • Gr. Esterházy Mihály - A főrendi ház tagja, a reformországgyűléseken a magyar nyelv ügyének legtevékenyebb képviselője.
  • Br. Jósika Miklós - Író, 1848 májusától az Erdély és Magyarország unióját előkészítő bizottmány tagja.
  • Madarász László - A Csákvári ker. képviselője, a radikális kisebbség vezéralakja, az Egyenlőségi Társaság első elnöke, az OHB rendőri és postaügyi osztályának későbbi vezetője.
  • Mészáros Lázár - Tábornok, az első népképviseleti országgyűlésen Baja képviselője, 1848. április 7-től szeptember 28-ig az első felelős magyar kormány hadügyminisztere.
  • Nyáry Pál - A Szabadelvű Párt egyik vezére, Pest vármegye első alispánja, 1848 júniusától a Ráckevei ker. országgyűlési követe, a radikális csoport tagja.
  • Pállfy János - A pesti országgyűlésen Udvarhelyszék követe, az Unió vezéralakja, a képviselőház első alelnöke.
  • Patay József - Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke, 1848 márciusától Pest vármegye Közcsendi Bizottmányának elnöke, 1848 júniusától a Monori ker. képviselője.
  • id. Pázmándy Dénes - Fejér vármegye főispánja, a liberális reformellenzék jobbszárnyának képviselője.
  • Br. Perényi Zsigmond - 1848 májusától a magyar kormány képviselője az erdélyi országgyűlésen, 1848. július 14-től az országgyűlés képviselőházának másodelnöke, majd elnöke.
  • Sembery Imre - A Németi ker. képviselője, a képviselőház későbbi helyettes jegyzője.
  • Gr. Somssich Pongrácz - 1836-tól Baranya vármegye főispánja, 1841-től államtanácsos, az MTA igazgató tagja.
  • Szemere Bertalan - Borsod megye másodalispánja, 1848. április 7-től szeptember 28-ig az első felelős magyar kormány belügyminisztere.

    MTI-Sajtóadatbank

    2018. ősz: Legendás apák és fiúk
    Olvasta már a Múlt-kor
    történelmi magazin
    legújabb számát?

    kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

    Nyomtatott előfizetés vásárlása
    bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
    A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
    6 368 ft 4 776 Ft
    Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
    Az első 500 előfizetőnek.
    20 000 ft 6 990 Ft
  • Játsszon!

    Miről híresült el I. Miklós pápa?

    Történelmi adattárak

    Mi történt a szülinapomon?

    Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!