Törött karja miatt kezdte írni minden idők egyik legsikeresebb könyvét Margaret Mitchell

Margaret Mitchell 1941-ben

Margaret Munnerlyn néven Atlantában látta meg a napvilágot. Orvosi tanulmányait félbe kellett hagynia, ezután az Atlanta Journal munkatársa lett.

Amikor a szorgos újságírónő a húszas évek végén eltörte a karját, s a kényszerű tétlenség idején kockás füzetekbe regényt kezdett körmölni, még maga sem sejtette, hogy minden idők egyik legsikeresebb könyvét veti a papírra.

Scarlett O'Hara romantikus története az amerikai polgárháború időszakát és az azt követő újjáépítést íveli át, egyértelműen a Dél álláspontját eszményítve.

Az Elfújta a szél rendkívül olvasmányos, de művészi értékét tekintve csupán a szórakoztató irodalom szintjét üti meg, ennek ellenére – vagy éppen ezért – minden idők egyik legnagyobb könyvsikerének bizonyult.

A csaknem ezer oldalas mű 1936. július 6-án jelent meg, s a Biblia után máig ez a legolvasottabb könyv az Egyesült Államokban. Az első öt év alatt három és félmillió példány talált gazdára, volt, amikor egyetlen napon ötvenezer példányt adtak el.

A regényt minden jelentősebb nyelvre lefordították (magyarul először 1937-ben Kosáryné Réz Lola fordításában jelent meg), becslések szerint még ma is kétszázezer példány kel el belőle évente.

Az épület, ahol Mitchell világsikerű regényét írta, ma múzeumként szolgál

Filmjogait még 1936-ban 50 ezer dollárért vette meg a jó szimatú producer David O. Selznick – elsőkönyves szerzőnek ennyi pénzt addig még nem fizettek.

A filmváltozat 1939-ben készült el, szintén rekordnak számító 3,9 millió dollárért Victor Fleming rendezésében, Vivien Leigh és Clark Gable főszereplésével.

A befektetett összeg minden centje busásan megtérült, a kilenc Oscar-díjjal kitüntetett alkotás máig a legnagyobb bevételt hozó film (számításba véve az inflációt is).

Margaret Mitchell az óriási siker és a könyvkiadók ostroma ellenére sem volt hajlandó a történet folytatására, holott műve nem úgy ér véget, ahogy ezt egy romantikus szerelmi történettől az olvasók elvárták.

Az írónőnek később erre módja sem lett volna, atlantai háza előtt gázolta halálra egy részeg taxisofőr 1949. augusztus 16-án.

A közakarat azonban kikényszerítette a folytatást, a megbízást 1988-ban a közepesen sikeres történelmi tárgyú alkotásaival ismertté vált Alexandra Ripley kapta meg.

Ő előtanulmányként hatszor olvasta el a regényt, sőt kéziratos másolatokat is készített, hogy beleélje magát annak stílusába.

A Scarlett 1991-ben jelent meg egyszerre negyven országban, tizennyolc nyelven. A könyv nők millióinak körében aratott sikert, a kritikusok részéről azonban lesújtó bírálatban részesült.

Az írónő keresztelte meg a USS Atlanta légvédelmi cirkálót

A Scarlettből 1993-ban nyolcórás tévéfilmsorozat készült, amelynek nézettsége ugyan igen magas volt, de távolról sem bizonyult olyan sikeresnek, mint az Elfújta a szél.

Érdekesség, hogy elkészült a regény „ellenpólusa” is, amely a rabszolgák szemszögéből beszéli el a történetet, de ennek megjelenését az örökösök megakadályozták.

Margaret Mitchell atlantai háza ma turistaattrakció, miként a közelben berendezett, a könyvnek és a filmnek szentelt múzeum, és az elképzelt O'Hara ültetvény, a Tara regénybeli helyén létesített másik múzeum is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye