A Franco-rezsim által elkobzott műkincsek ügyében nyomoz a madridi Prado múzeum
2022. szeptember 26. 20:19 MTI
A gyűjteményében található legalább 62 műkincs eredetét kutatja a madridi Prado múzeum annak feltárására, hogy a spanyol polgárháború (1936-1939), illetve a Franco-diktatúra alatt kobozták-e el őket.
Korábban
Januárban várható eredmény
A vizsgálat célja, hogy eloszlassák a kétségeket a körülményekkel kapcsolatban, amelyek között a műalkotások a múzeum gyűjteményébe kerültek, és adott esetben visszaszolgáltassák azokat a jogos tulajdonosaiknak – áll a spanyol múzeum által kiadott közleményben.
A Prado kedden közzétette az első listát 25 olyan műalkotásról, amely a Művészeti Örökségvédelmi Bizottság közreműködésével került a gyűjteménybe, és a Francisco Franco által a polgárháború idején létrehozott Művészeti Örökség Elkobzásáért és Védelméért Felelős Bizottság utasítására koboztak el.
Csütörtökre a listán már 62 műtárgy szerepelt, köztük az ifjabb Jan Brueghel XVII. századi flamand festő, François Boucher, a francia rokokó mestere és Joaquín Sorolla spanyol impresszionista művész alkotásai.
A Prado bejelentette, hogy Arturo Colorado, a kulturális örökség és a polgárháború szakértője vezetésével csoportot állított fel a kétes múltú művek eredetének vizsgálatára.
A testület várhatóan januárban nyújtja be a jelentését.
Az elsőként azonosított 25 mű közül tizenhetet 1940 és 1942 között adományoztak a múzeumnak,
míg a hat másikat eredetileg a madridi Museo de Arta Moderno (Modern Művészet Múzeuma) kapta 1942-1943-ban, és később kerültek a Pradóba.
A 25-ös listán szereplő művek egyike sincs kiállítva a Pradóban, amelyben a világ legértékesebb festményei és műkincsei közül hétezet őriznek.
A spanyol polgárháború több mint félmillió halálos áldozatot követelt, a Franco-diktatúra idején (1939-1975) történészek becslése szerint 150 ezren haltak meg a megtorlás miatt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 2024.05.06.
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 2024.05.06.
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 2024.05.06.