Számos kérdés máig tisztázatlan Diana hercegné halála körül

Diana hercegné 1997-ben (Wikipedia / John Mathew Smith / CC BY-SA 2.0)

Diana Francis Spencer 1961. július 1-jén született brit arisztokrata családban, a Lady előnevet 1975-ben kapta meg, amikor apja Spencer grófja lett. Szülei 1969-ben elváltak, ő iskolái elvégzése után gyermekgondozóként dolgozott. 1977-ben egy vadászaton ismerkedett meg a nála tizenhárom évvel idősebb Károly walesi herceggel, akivel 1981. július 29-én a londoni Szent Pál-székesegyházban „az évszázad esküvőjén” fogadtak örök hűséget.

Diana egyik napról a másikra a világ legtöbbet fényképezett asszonyává vált. A félénk és tapintatos hercegnő természetes kedvességével meghódította alattvalói és az egész világ szívét, kiérdemelve „a nép hercegnéje” nevet, népszerűségét jótékonysági célokra használta fel. A csillogó felszín mögött azonban boldogtalan nő rejtőzött. Szenvedett a királyi családot gúzsba kötő merev szabályoktól, hagyományoktól, viszonya feszült lett anyósával, II. Erzsébet királynővel.

1982. június 21-én megszületett Vilmos herceg, 1984. szeptember 15-én Harry herceg, de a szülők egyre távolabb kerültek egymástól. Károly az esküvő után is fenntartotta viszonyát titkos, majd egyre kevésbé titkos szerelmével, Camilla Parker Bowlesszal (akit 2005-ben feleségül is vett). A sértett és megalázott hercegnénél 1984 után depressziós tünetek, öngyilkossági kísérletek és kóros evési rohamok (bulimia) jelentkeztek.

Mindebből a nagyközönség egy ideig semmit sem sejtett: Lady Di manökennek beillő alakjával és fotogén arcával, elegáns ruhákban gyakran tűnt fel a színes bulvármagazinokban, divatikonnak is számított. A hercegi pár 1992 végén költözött hivatalosan is külön, a válást tizenöt év házasság után, 1996. augusztus 28-án mondták ki. Diana 1995-ben a brit monarchiát alapjaiban megrázó interjút adott, amelyben „kissé zsúfoltnak” nevezte házasságát, „mert hárman voltak benne”.

Diana a válás után elvesztette az „Ő Királyi Felsége” címet, de megtarthatta a „walesi hercegné” titulust. Élete nem lett könnyebb, a minden lépését követő lesipuskás fotósok, a paparazzik továbbra is a nyomában loholtak. 1997. augusztus 31-én éjszaka is a sajtó szenzációra éhes munkatársai elől menekült barátjával, az egyiptomi milliomos Dodi Fayeddel, amikor autójuk egy párizsi híd aluljárójába csapódott.

A balesetben mindketten életüket vesztették, meghalt a sofőr is, csak Diana testőre maradt életben. A hercegnő az egész világot sokkoló halála „kollektív hisztériát” váltott ki hazájában, temetésén több millióan vettek részt. A Spencerek althorpi birtokán, a hatalmas kastélypark tavának közepén, egy kis szigeten helyezték örök nyugalomra.

Élete és halála körülményei iránt azóta sem lankad az érdeklődés, megjelent „igaz története”, könyvet írt inasa és vélt szeretője is. Az összeesküvés-elméletek hívei – élükön Mohamed Fayeddel, Dodi apjával – ontják a feltételezéseket a végzetes balesettel kapcsolatban.

A hivatalos és prózai magyarázatot, mely szerint a sofőr részegen ült a volán mögé és túl gyorsan hajtott, nem találják kielégítőnek, hanem merényletet emlegetnek. Teóriájukat egy állítólag Lady Di által írt levéllel is alátámasztják, mely szerint a hercegné attól tartott, hogy szándékosan idéznek majd elő balesetet, mert Károly herceg útjában áll.

Úgy vélik, a merényletet a brit titkosszolgálat szervezte meg, mert a házassági terveket szövögető Dodi személyében muszlim ember kerülhetett volna Vilmos herceg, a trón várományosának közvetlen környezetébe. Sőt, időről időre még az az újra meg újra megcáfolt hír is felröppen, hogy Diana a baleset idején már állapotos volt. 2008-ban a londoni felsőbíróság esküdtszéke a hivatalos vizsgálat eredményétől eltérően nem balesetnek, hanem gondatlanságból elkövetett emberölésnek minősítette Diana halálát, amelyért a kocsit üldöző paparazzikat és a sofőrt tették felelőssé.

A hercegné számtalan alkotást ihletett, Elton John a temetésén előadott Candle in the Wind című dala akkor minden idők legkelendőbb kislemeze lett, született róla regény és zenemű, színházi előadás. Londonban szökőkút őrzi emlékét a Hyde parkban, 2013-ban szobrot kapott Bécsben. Stephen Frears rendező A királynő című filmje a halála utáni feszültségekkel és érzelmekkel teli hétről szól. Életének utolsó két évét dolgozza fel a Diana című angol életrajzi dráma, amelyben a walesi hercegnét Naomi Watts alakította.

2017 nyarán, halála közelgő huszadik évfordulója alkalmából a Channel 4 brit televízió Diana: In Her Own Words (Diana a saját szavaival) címmel dokumentumfilmet sugárzott. A felhasznált felvételek 1992–1993-ban, a válás bejelentése után készültek, s nem a nyilvánosságnak szánták őket. Diana teljes őszinteséggel beszél elromlott kapcsolatukról, továbbá szerelméről, egy királyi testőrről. A bemutató sokak felháborodását váltotta ki, mert nem találták etikusnak a felvételek bemutatását.

Diana minden porcikájában modern nő volt, vállalta önmagát, még gyengeségeit és betegségét is. Fiai is őrzik anyjuk emlékét: Vilmos az ő eljegyzési gyűrűjével jegyezte el Katalin hercegnőt, másodszülött kislányuk megkapta a Diana nevet is.

Harry és Vilmos 2017-ben, a tragédia huszadik évfordulójára szobrot állíttatott édesanyjuk emlékére Diana egykori londoni rezidenciája, a Kensington-palota parkjának nyilvánosan látogatható részén. Magyarországon 1990-ben járt a brit trónörökösi pár, Diana 1992-ben jószolgálati tevékenység keretében tartózkodott Magyarországon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról