Nobel-díjból egy, találmányból több mint száz volt Gábor Dénesnek

Budapesten született Günszberg Dénes néven, zsidó családban. Első találmányát tízéves korában nyújtotta be, tizenöt évesen már laboratóriumot rendezett be otthonukban. A budapesti Műegyetem gépészkarán tanult, de Berlinben szerzett villamosmérnöki diplomát, doktorátusát a nagysebességű katódsugár-oszcilloszkóp továbbfejlesztéséről írta.

Felejthetetlen maradt számára Einstein – Szilárd Leó által kezdeményezett – szemináriuma a statisztikus fizikáról (1921-1922). 1927-től a német Siemens és Halske cégnél fejlesztette ki első fontos találmányát, a higanygőz világítótestet, amelyet azóta utcai lámpák millióiban alkalmaznak.

1933-ban a nácizmus elől menekülve hazajött, és a Tungsramnál folytatta kutatásait, majd két tudós munkatársával, Orován Egonnal és Polányi Mihállyal Angliába emigrált. (Később mindhárman a Royal Society tagjai lettek.) Gábor Dénes idővel a brit állampolgárságot is megkapta.

A holográfia – a görög holosz (teljes) és gráfia (írás) – gondolatát 1947-ben fogalmazta meg, de az ötlet tizenhét éves korától izgatta. A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás, amelynek segítségével a tárgyról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.

A technológia alapjait a hagyományos, szórt fényforrásokat használva dolgozta ki, a gazdaságos megvalósítást azonban csak a fényhullámok intenzitását felerősítő lézer alkalmazása tette lehetővé 1961-ben.

A holográfia lényege, hogy – a fényképezéssel ellentétben – a kép nemcsak a fényhullámok intenzitását rögzíti, hanem – mivel a tárgyat koherens (interferenciaképes) fény világítja meg – a tárgyhullám és a referenciahullám találkozásakor fellépő interferencia képet is. Az előhívott hologramot csupán a referenciasugárral megvilágítva rekonstruálódik a tárgyhullám, azaz a háromdimenziós kép.

Munkában (1971)

A holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Hozzájárult a szövegtárolás, a betű- és alakzatfelismerés, továbbá az asszociatív információtárolás fejlesztéséhez is. Maradandót alkotott a plazmafizika, a hírközlés- és információelmélet terén, a fizika és kibernetika összefüggéseinek vizsgálata során.

Száznál is több bejegyzett szabadalma, találmánya volt, többek között a Wilson-kamra, amely a részecskék sebességét méri, a holográfiai mikroszkóp, az univerzális analóg számítógép, továbbá a lapos, színes tv-képcsövek kifejlesztésének is úttörője volt.

Foglalkoztatta az emberiség jövője, felismerte az energiahordozó-tartalékok kimerüléséből, a társadalmi stabilitás hiányából fakadó problémákat is, de bízott megoldásukban.

Utolsó éveit ágyhoz kötve, némán töltötte, de szelleme friss maradt. 1979. február 9-én halt meg Londonban, emlékére a Royal Society Gábor Dénes-díjat alapított. A hologram számos területen alkalmazható, legismertebb alkalmazása a bankjegy- és okmánynyomtatásban terjedt el, új fejezetet nyitott a méréstechnika területén, az ultrahanggal előállított hologramot geológiai feltárásoknál használják.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem informatikai épületének aulájában látható Gábor Dénes hologram-szobra, az eredetit a BME Budafoki úti szoborparkjában állították fel. Nevét főiskola, gimnázium, számítástechnikai emlékverseny, díj, emlékpénz, számos szobor, emléktábla, terem és utca őrzi hazánkban, illetve Londonban. A 72071 Gábor kisbolygó is az ő nevét viseli.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?