Az első amatőr budapesti maratont is az IBUSZ szervezte
2022. június 15. 18:00 Múlt-kor
Idén 120 éves az IBUSZ, a magyar idegenforgalmi piac egyik legismertebb szereplője. A cég hosszú története bővelkedik dicsőséges és nehézségeket rejtő pillanatokban is. Az ambiciózus reményekkel induló vállalat kezdettől fogva képes volt megfelelni az elvárásoknak, és a körülmények drámai változásai ellenére is helytállni a magyar és nemzetközi piacon.
A Nemzetközi Orvostörténeti Kongresszus résztvevői gyárlátogatásra érkeznek a Dreher sörgyárba (1929) (Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltára)
Korábban
Az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Részvénytársaság 1902. augusztus 29-én, Budapesten alakult meg. Elsődleges feladatául a II. számú budapesti államvasúti menetjegyiroda átvételét és üzemeltetését szabták meg, illetve ebből fakadóan vasúti és hajójegyek árulása, egy idegenforgalmi iroda fenntartása, valamint kirándulások szervezése is szerepelt az elképzelések között.
Tudta, hogy a vállalat megalakulásakor igazgatóságában helyet kapott gróf Esterházy Mihály mellett Dessewffy Arisztid (nem az aradi vértanú) és gróf Széchenyi István (nem a legnagyobb magyar) is?
A Budapesti Cecilia Kórus fellépésre indul az IBUSZ autóbuszával. (Fortepan / Lissák Tivadar)
A korabeli újságokban számos cikk jelent meg a vállalat megalakulásáról és terveiről, kifejtve bennük, hogy a cég nem titkolt szándéka minden létező formában és módon Magyarországot a nemzetközi közönség előtt ismertté tenni, népszerűsíteni, eddig botladozó idegenforgalmi törekvéseit összefogni, illetve bármi elérhető eszközzel fellendíteni.
Tudta, hogy az első magyar idegenforgalmi plakátot és az első magyar utazási magazint is az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat adta ki? Az Útitervek 1905 és 1938 között, évente jelent meg.
1905-re a vállalat már 30 belföldi irodát működtetett, az 1909-ben alakult Általános Beszerzési és Szállítási Részvénytársaság pedig könyveket, hírlapokat és dohányárut kínált az utasoknak az állomásokon. A MÁV 1926-ban megszerezte mind az Idegenforgalmi, mint a Beszerzési vállalatok részvénytöbbségét, és 1926. december 11-én a két cég egyesült Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Részvénytársaság, vagyis IBUSZ néven. A harmincas években a magyarországi idegenforgalom, nem kis részben az IBUSZ közreműködésének köszönhetően, folyamatosan fejlődött, a külföldi látogatók száma pedig stabilan emelkedett egészen a II. világháború kitöréséig.
IBUSZ-társasutazás, 1959 (Fortepan / Heinzely Béla)
Tudta, hogy ez a cég indította el Budapesten az első városnéző buszjáratot 1925-ben?
A háború után a turizmus újraindítása és megszervezése olyan alacsony prioritású feladatnak tűnt az ország újjáépítése mellett, hogy 1948-ban egy kormányrendelet az IBUSZ-on kívül minden más turisztikai szervezetet megszüntetett, majd egy évvel később az így monopolhelyzetbe került IBUSZ-t is államosították. Innentől fogva a turizmus egy évtizeden át kizárólag állami keretek között szerveződött – és idegenforgalomról ezalatt nem is igazán lehetett beszélni.
Tudta, hogy az 1950-es évek „Ismerd meg hazádat!” mozgalma az IBUSZ és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közös szervezésében alakult ki?
A nemzetközi turizmus csak 1956 után indult újra, előbb a szocialista országok, majd a hatvanas évektől, bár korlátozott formában, de már Nyugat felé is. Ekkor szűnt meg az IBUSZ monopóliuma is, ahogy apránként egyre több utazási iroda nyílt az országban. Az 1988-ra Magyarországon működő 140 szolgáltató között azonban az IBUSZ mégis képes volt megőrizni vezető szerepét mint Európa egyik legnagyobb utazásszervező cége.
Az IBUSZ-palota (Párisi udvar) 1983-ban (Fortepan / Fortepan)
Tudta, hogy az IBUSZ szervezte az első amatőröknek is szóló budapesti maratont 1984-ben?
A rendszerváltozáskor az IBUSZ-t az első vállalatok között privatizálták, és az 1990-ben nyíló Budapesti Értéktőzsdén az IBUSZ részvényeivel kereskedtek először. A folyamat végére az Országos Kereskedelmi és Hitelbank vált a vállalat többségi tulajdonosává. 1994-ben az IBUSZ holdingszervezetté alakult, önálló társaságokká szervezve szét tevékenységei körét. A vállalat máig a magyar idegenforgalmi piac meghatározó szereplője, továbbra is minden évben rengeteg magyar gondtalan utazását biztosítja. (x)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap