Párizs népét nyugtalanság tölti el
2004. július 17. 19:27
Amikor XVI. Lajos meneszti Jacques Necker pénzügyminisztert és a kabinet többi liberális miniszterét, Franciaországban többfelé forradalmi zavargások törnek ki. A nép attól fél, hogy a király és a nemesség erőszakot alkalmaz a Nemzetgyűléssel szemben és azt is tudni véli, hogy az arisztokrácia már szerveződik. Július elején a király 20 000 katonát vont össze Párizs és Versailles környékén. A szociális problémák legalább annyira növelik a lakosság elkeseredettségét, mint a politikaiak. Az előző évi igen rossz termés következtében a kenyér ára megállíthatatlanul emelkedett. A mezőgazdasági válság maga után vonta az ipari termelés visszaesését is, ami a munkanélküliség növekedését eredményezte. A termelési válság okozta élelmiszerhiány és a létfenntartási költségek szakadatlan emelkedése miatt már tavasszal is voltak zavargások. A lakosság a földbirtokosok ellen fordul, akik terményben követelik az adót, és gyűlöli a gabonával spekuláló kereskedőket. A Rendi Gyűlés összehívásától (1789. V. 5.) a polgárság, a kézművesek és a parasztok a politikai és a szociális helyzet javulását várják. Várakozásaikat beadványokban juttatják kifejezésre. Tavasszal egész Franciaország területén több mint 60 000 panaszirat születik. Az ülésező rendek olyan alkotmányt követelnek, mely korlátozza a király hatalmát, azaz véget vet az abszolutista kormányzásnak, az adók kibocsátását a képviselők hozzájárulásához köti, megreformálja a bíráskodást és szavatolja az egyén szabadságát. A burzsoázia a feudális kiváltságok eltörlését és teljes polgári egyenlőséget követel. A kereskedők és az iparosok a szabad ipar és kereskedelem mellett szállnak síkra. A parasztok a tized és a többi, a földesurak és a papság részére nyújtott feudális szolgáltatás eltörlését követelik. De a nemesség és a papság ragaszkodik középkori eredetű kiváltságaihoz. Amikor bejelentik Necker menesztését, a csődbe menéstől félve a bankárok bezárják a tőzsdét. A nép kihívásnak fogja fel Necker elbocsátását, és fegyvert követel. Július 12-én este a harmadik rend párizsi képviselői úgy döntenek, hogy nemzetőrséget állítanak fel. Már július 13-án is forrong a város, a lakosság fegyverkezik, sírokat tör fel, és a fölszedett macskakövekből barikádokat emel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- 14:20
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap