Párizs népét nyugtalanság tölti el

2004. július 17. 19:27

Amikor XVI. Lajos meneszti Jacques Necker pénzügyminisztert és a kabinet többi liberális miniszterét, Franciaországban többfelé forradalmi zavargások törnek ki. A nép attól fél, hogy a király és a nemesség erőszakot alkalmaz a Nemzetgyűléssel szemben és azt is tudni véli, hogy az arisztokrácia már szerveződik. Július elején a király 20 000 katonát vont össze Párizs és Versailles környékén. A szociális problémák legalább annyira növelik a lakosság elkeseredettségét, mint a politikaiak. Az előző évi igen rossz termés következtében a kenyér ára megállíthatatlanul emelkedett. A mezőgazdasági válság maga után vonta az ipari termelés visszaesését is, ami a munkanélküliség növekedését eredményezte. A termelési válság okozta élelmiszerhiány és a létfenntartási költségek szakadatlan emelkedése miatt már tavasszal is voltak zavargások. A lakosság a földbirtokosok ellen fordul, akik terményben követelik az adót, és gyűlöli a gabonával spekuláló kereskedőket. A Rendi Gyűlés összehívásától (1789. V. 5.) a polgárság, a kézművesek és a parasztok a politikai és a szociális helyzet javulását várják. Várakozásaikat beadványokban juttatják kifejezésre. Tavasszal egész Franciaország területén több mint 60 000 panaszirat születik. Az ülésező rendek olyan alkotmányt követelnek, mely korlátozza a király hatalmát, azaz véget vet az abszolutista kormányzásnak, az adók kibocsátását a képviselők hozzájárulásához köti, megreformálja a bíráskodást és szavatolja az egyén szabadságát. A burzsoázia a feudális kiváltságok eltörlését és teljes polgári egyenlőséget követel. A kereskedők és az iparosok a szabad ipar és kereskedelem mellett szállnak síkra. A parasztok a tized és a többi, a földesurak és a papság részére nyújtott feudális szolgáltatás eltörlését követelik. De a nemesség és a papság ragaszkodik középkori eredetű kiváltságaihoz. Amikor bejelentik Necker menesztését, a csődbe menéstől félve a bankárok bezárják a tőzsdét. A nép kihívásnak fogja fel Necker elbocsátását, és fegyvert követel. Július 12-én este a harmadik rend párizsi képviselői úgy döntenek, hogy nemzetőrséget állítanak fel. Már július 13-án is forrong a város, a lakosság fegyverkezik, sírokat tör fel, és a fölszedett macskakövekből barikádokat emel.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége