A gúnyos rajzok mögött megbúvó magyar parlamentarizmus
2022. április 11. 08:20 Múlt-kor
Deák Ferenc kotlósként, a „langaléta” Apponyi Albert a székén nyomorogva, Tisza István kivont karddal és királyi díszben, Tildy Zoltán lovasfogat élén, Rákosi Mátyás versenyautóban – a politikai élet futottak még kategóriában induló szereplői ennél is rosszabbra számíthattak a karikaturistáktól, könnyen mocsárba süppedve, vízbe fúlva, vagy egy idegen bendőben találhatták magukat. Ezúttal egy olyan kötetet ajánlunk, amely letűnt korok politikai hangulatát eleveníti fel – egyszer szelíd humorral, máskor maró gúnnyal.
Várnai György karikatúrája (Ludas Matyi, 1980. március 20. 1.) [Kép forrása: Tamás Ágnes: A magyar parlament karikatúrákon (1867-1989), 396. oldal]
Korábban
Tamás Ágnes: A magyar parlament karikatúrákon (1867–1989), Országház Könyvkiadó, 2021
Tamás Ágnes közel másfél évszázad élcelődő hagyományának kiemelkedően szellemes – több mint 350 – darabjait válogatta össze, amelyek szórakoztató, ám gyakran bántó kritikával örökítették meg a letűnt korok politikai kultúráját.
Bár kevesen ismerik Mikszáth Kálmán „másik” oldalát, neves palóc írónk már az elsők között publikált élclapokba a közélet emlékezetes pillanatairól, mondván a száraz szövegnek se íze, se szaga – a humor többet fed fel minden országgyűlési naplónál. A kötet szerzője ezen alapelv mentén – átmenetileg – félreteszi a képviselők beszédeit, a törvényjavaslatokat, szakkönyveket, és a parlamenti élet hozzávalói közül a fűszereket, az élet „sava-borsát” veszi számításba.
Több mint nevetés és több mint portré – nehéz meghatározni a politikai karikatúra fogalmi kereteit, ezért a szerző a gúnyrajzokat, amelyek aktualitásukban a politikai élethez kapcsolódtak, ebbe a kategóriába sorolta. A műfaj a hétköznapi emberek és a politika érzelmi kapcsolatának megteremtésén túl a „gyógyító”, „fekélyirtó”, pszichológiai szelep feladatkörét is ellátta, segített az értelmezésben vagy a befolyásolásban; néha nevelő szándékkal, néha a propaganda eszközeként terelgette lelkes olvasóit.
Jeney Jenő karikatúrája, Bolond Istók, 1911. július 16. 3. (Kép forrása: a kötet 304. oldala)
A könyv több mint vicctenger, nem ágyúval lő az érdeklődőre, tartalmában pedig túlmutat a gyűjteményes kötet keretein. Az első oldalakon általános bevezetőt olvashatunk a politikai karikatúrák hajnaláról, az 1850-60-as évektől bekövetkező nagy robbanásról, a Jókai Mór által indított Az Üstökösről, később a Bolond Miska és a Borsszem Jankó ragyogásáról, a dualizmus „harcias ellenzékről”, a Ludas Matyi, Bolond Istók és Kakas Márton fémjelezte triumvirátusról. Az első világháború kitörése után következő csendesebb időszakot csak átmeneti periódusokra – az 1920-as évek elején a Szabad Száj, a Pesti Izé, a Fűrész – szakította meg a felvillanyozó humor. A II. világháború után a demokratikus átalakulás reménye az élclapok virágkorával kecsegtetett, de a kommunizmus és a pártállam legsötétebb évei csak a Ludas Matyinak hagytak – cenzúrázott – mozgásteret. A kínálat újra csak az 1980-as években, a politikai enyhüléssel párhuzamosan indult bővülésnek (Új Szabad Száj, Új Ludas).
A karikaturisták mozgásterét elsősorban a rendszer szabadsága – mind a sajtó, mind a gondolat szintjén – határozta meg, és míg a dualizmusban vagy a Horthy-korszakban bizonyos tabuk – mint Ferenc József, vagy később a kormányzó személye – mellett el lehetett navigálni, a háborúk éveiben, és a pártállam kialakulása után ketrecbe zárták a készítők kreativitását. Minek ilyenkor torz tükör, ha már önmagában torz a látvány? Talán ennek fényében nem meglepőek a műfaj stílusjegyeiben bekövetkező változások: az antropomorf alakoktól indulva már a 19. század végén megtörtént a rajzmesterek és a torz figurák egymásra találása.
Karczaghy Zoltán karikatúrája, Bolond Istók, 1906. október 21. 5. (Kép forrása: a kötet 382. oldala)
A kötet írójának szándéka nem az ítélkezés, hanem a valósághű reprezentáció. A koncepció, miszerint nem kizárólagosan időrendi sorrendben, hanem tartalmi összefüggések alapján kerül bemutatásra az elmúlt 150 év közéleti humora, hibátlanul működik, a szerkesztésnek köszönhetően nincsenek logikai bukfencek a könyv felépítésében. Össze tudjuk hasonlítani a korrupciós ügyeket, a házelnököket, vagy akár a büfé kínálatát is a politikai botrányok viharában.
A választójog szekcióban találkozhatunk a kommunisták által kifogott – választhatóságától megfosztott – Sulyok Dezsővel. A politikai kampányok hol „haccacáré”, hol valóságos „programm-eső” formájában elevenednek meg, az ördög konyháján üstben fő az ország, a választási csatatéren „elhulltanak legjobbjaink a sok lista alatt”. A kreativitás végtelen: a választási verseny hol országos vásár, hol akadályverseny, hol versenyautók viadala – a csodajárgányokban többek között Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád és Slachta Margit mérte össze tudását, míg hátul Ortutay Gyula és Dobi István bütykölt. A rajzok között kritika éri a „Dunába épített” Országházat („Mert a Tisáknak vagy a Dunába kellett azs uj parlamentet épiteni, vagy sehova, de építeni kellett!”), valamint a parlament nyári, kánikulai üléseit napernyővel, tussal és fürdőruhával.
A házelnökök is célkeresztbe kerültek, egyikük hol állatszelidítő, hol őrnagy, míg a parlamenti munkálatok között megjelent a kotlós Deák Ferenc, az „óriás” Rákosi Mátyás, a korrupciók témakörében a frankhamisítási botrány miatt levegőért kapkodó Bethlen István, és további politikusok, akik disznóvá változtak, vagy éppen moslékban fürödtek. Az emancipáció útjára lépett nők sem maradtak ki az olykor már-már bántó humorból: 1872-ben még a felhúzott szoknya, a női bájak jelentették a politikai vonzerőt, míg később már Slachta Margit „bottörvényes múltja” lett a fő attrakció.
A lista közel sem teljes. Magyarország 1867 és 1989 között: botrányok és békés hétköznapok maró gúnya vár a kötetre jelentkező olvasóra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.