Augusztus közepéig tart az 1702-ben leromboltatott dombói vár régészeti feltárása
2021. augusztus 11. 10:12 MTI
Augusztus közepéig tart a dombói vár régészeti feltárása, melyen szegedi és pécsi régész hallgatók, dombóvári diákok, valamint az ország különböző részeiről érkező régészek és önkéntesesek vesznek részt - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kedden.
Korábban
Dombóvár határában, a Kapos folyó déli partján találhatók a Dombai család egykori rezidenciájának a maradványai, ahol a város önkormányzatának a felkérésére Berta Adrián, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Régészeti Intézetének tudományos segédmunkatársa vezetésével idén is folytatódik a szisztematikus régészeti kutatás.
A júliusban megkezdett terepi munkálatok előreláthatóan augusztus közepéig tartanak - olvasható a közleményben.
Mint írják, a vár alaprajzát és főbb építési periódusait az előző évek ásatási munkálatain már sikerült nagy vonalakban rekonstruálni. A Kapos menti erősség a 14. század legvégén vagy a 15. század elején épült, első nagyobb átépítésére a Zsigmond-kor végén kerülhetett sor.
Ezt követően a déli épületszárny keleti falára építettek egy pilléreken nyugvó erkélyt, amelynek a nyomai a korábban említett pilléren még ma is megfigyelhetők. Végezetül egy reneszánsz átépítés történt feltehetően az 1520-as években.
Az eddigi feltárásokon előkerült faragott kövek és a rendelkezésre álló írott források alapján a vár építészeti részleteit jelentős reneszánsz díszítőelemekkel is gazdagon ellátták. A Dombai család vára a 16. század elejére egy mintegy 50-szer 32 méter alapterületű erősség lett.
A török hadak a 16. században elfoglalták a várat. Ebből a korszakból fennmaradtak írott adatok bizonyos, elsősorban védelmi célú építkezésekről, amelyek közül egy sánc részletét az előző év folyamán sikerült is megtalálni. A várat a bécsi Udvari Haditanács 1702-ben leromboltatta.
A területen elkezdődött a déli épületszárny keleti oldalának a szisztematikus feltárása is. Ezek összesen 800 négyzetmétert tettek ki, azonban a megnyitott felületeken a feltárási folyamat még különböző szakaszokban tart - emlékeztet a kommüniké.
Az idei tervek között többek között az északi épületszárny és az úgynevezett nyugati belső torony, valamint a déli épületszárny korábbi években megkezdett részleges feltárásának a befejezése, valamint az előző év folyamán felfedezett, előzetesen a török hódoltság korára keltezett sánc feltárásának a folytatása is - áll az összegzésben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap