Rendszerint milliószám vonzza a zarándokokat a titokzatos trieri Jézus-ereklye
2021. április 25. 17:19 Múlt-kor
Majdnem egy emberöltőnyi időt, 16 évet kellett várniuk a hívőknek arra, hogy a németországi Trierben végre újra megtekinthessék azt az anyagdarabot, amely a hagyomány szerint Jézus Krisztus testét fedte, mielőtt a Megváltót keresztre feszítették.
Korábban
Egy vitatott Jézus-ereklye története
A nemzetközi Szent Köntös-zarándoklatot a Krisztusnak tulajdonított szövet első, nyilvános tiszteletadásra való kihelyezésének 500. évfordulója alkalmából hirdették meg 2012-ben, s több mint 500 ezer hívő vett részt a nagyszabású eseményen. A köntös több mint egy ereklye, fontos szimbólum is egyben: a keresztények számára Jézus személyére, Isten emberré válására utal, s a Teremtő összetartó erejére emlékezteti a hívőket.
Kérdés persze, hogy mennyire valódi e kendő, amelyet még I. Miksa császár hozatott elő a trieri székesegyház oltára alól, hogy aztán – a hívők és a trieri városi kassza legnagyobb örömére, no és persze a reformátorok legnagyobb bánatára – nagyszabású zarándoklattal ünnepeljék meg az ereklye „újrafelfedezését”.
2011-ben bárki éjjel-nappal figyelemmel kísérhette a legrégebbi német város, Trier székesegyháza előtt elsétálva, amint egy 3-szor 6 méteres konténerben egy félkarú robot bőszen a Bibliát másolja. Májusban látott hozzá a munkához, szépírással összesen tizenegy hónap alatt vetett papírra kereken 3,5 millió betűt.
A „bibliarobot” korábban már többször „bizonyított” – lemásolta a Szentírás spanyol és portugál változatát, de járt Ausztriában és Svájcban is –, s ezúttal is szükség volt „szakértelmére”, hiszen szent feladatával mindenképpen el kellett készülnie arra a vallási ünnepre, amelyre már évek óta készült nemcsak Trier, hanem egész Németország.
A robot éppen a Szent Köntös-zarándoklatra való előkészületi év hivatalos kezdetekor látott neki az írásnak. A várva várt pillanat 2012. április 13-án érkezett el, amikor ünnepi szentmisét mutattak be a Szent Péter-dómban, Németország legrégebbi templomában, s ezzel kezdetét vette az évezred első Szent Köntös-zarándoklata.
A május 13-ig tartó vallási ünnepség során – amelyre a trieri dóm összesen 3,5 millió eurót fordított – végre újra közszemlére tették azt a köntöst, amelyet a hagyomány szerint Jézus a keresztre feszítés előtt viselt. Ez fontos pillanat volt a hívők számára, mivel az ereklyét különleges körülmények között őrzik, s csak ritkán mutatják meg: legutóbb 1996-ban találkozhattak vele a Trierbe zarándoklók.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
