Rendszerint milliószám vonzza a zarándokokat a titokzatos trieri Jézus-ereklye
2021. április 25. 17:19 Múlt-kor
Majdnem egy emberöltőnyi időt, 16 évet kellett várniuk a hívőknek arra, hogy a németországi Trierben végre újra megtekinthessék azt az anyagdarabot, amely a hagyomány szerint Jézus Krisztus testét fedte, mielőtt a Megváltót keresztre feszítették.
Korábban
Egy vitatott Jézus-ereklye története
A nemzetközi Szent Köntös-zarándoklatot a Krisztusnak tulajdonított szövet első, nyilvános tiszteletadásra való kihelyezésének 500. évfordulója alkalmából hirdették meg 2012-ben, s több mint 500 ezer hívő vett részt a nagyszabású eseményen. A köntös több mint egy ereklye, fontos szimbólum is egyben: a keresztények számára Jézus személyére, Isten emberré válására utal, s a Teremtő összetartó erejére emlékezteti a hívőket.
Kérdés persze, hogy mennyire valódi e kendő, amelyet még I. Miksa császár hozatott elő a trieri székesegyház oltára alól, hogy aztán – a hívők és a trieri városi kassza legnagyobb örömére, no és persze a reformátorok legnagyobb bánatára – nagyszabású zarándoklattal ünnepeljék meg az ereklye „újrafelfedezését”.
2011-ben bárki éjjel-nappal figyelemmel kísérhette a legrégebbi német város, Trier székesegyháza előtt elsétálva, amint egy 3-szor 6 méteres konténerben egy félkarú robot bőszen a Bibliát másolja. Májusban látott hozzá a munkához, szépírással összesen tizenegy hónap alatt vetett papírra kereken 3,5 millió betűt.
A „bibliarobot” korábban már többször „bizonyított” – lemásolta a Szentírás spanyol és portugál változatát, de járt Ausztriában és Svájcban is –, s ezúttal is szükség volt „szakértelmére”, hiszen szent feladatával mindenképpen el kellett készülnie arra a vallási ünnepre, amelyre már évek óta készült nemcsak Trier, hanem egész Németország.

A robot éppen a Szent Köntös-zarándoklatra való előkészületi év hivatalos kezdetekor látott neki az írásnak. A várva várt pillanat 2012. április 13-án érkezett el, amikor ünnepi szentmisét mutattak be a Szent Péter-dómban, Németország legrégebbi templomában, s ezzel kezdetét vette az évezred első Szent Köntös-zarándoklata.
A május 13-ig tartó vallási ünnepség során – amelyre a trieri dóm összesen 3,5 millió eurót fordított – végre újra közszemlére tették azt a köntöst, amelyet a hagyomány szerint Jézus a keresztre feszítés előtt viselt. Ez fontos pillanat volt a hívők számára, mivel az ereklyét különleges körülmények között őrzik, s csak ritkán mutatják meg: legutóbb 1996-ban találkozhattak vele a Trierbe zarándoklók.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


nyár
Múlt-kor magazin 2022
- Lacikonyhák és társaik
- A gumigyártás és árnyoldalai
- A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
- A szabin nők közbelépése
- Hét híres fal
- Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
- Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
- A zalaújvári Festetics-kastély
- Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját tegnap
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén tegnap
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? tegnap
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... tegnap
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme tegnap
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? tegnap
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók tegnap
- 10 érdekesség a parfümök történetéről tegnap