2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mikor a Himnusz először felcsendült

2004. július 2. 15:00

Százhatvan évvel ezelőtt, 1844. július 2-án volt a megzenésített Himnusz első bemutatója a Nemzeti Színházban.

A magyar történelem egyik emelkedő szakaszának kezdetén, a reformkor küszöbén írta meg Kölcsey Ferenc a Himnuszt 1823. január 22-én. (Ennek emlékére 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját.) Megírása után öt évvel, 1828-ban került a mű a nyilvánosság elé, ekkor jelent meg az Auróra című folyóiratban. A magyarság történetének `zivataros századait`, az országépítés és az országos pusztulás képeit rendkívüli erővel megfogalmazó költemény az 1830-as években lett népszerű, és - mint Vörösmarty Szózata - a nemzeti identitás egyik szimbólumává vált.


Az 1840-es évek elején erősödött meg az a nemzeti igény, hogy dallam szülessék e művekre. Ebben az időben Bartay András zeneszerző volt a pesti Nemzeti Színház igazgatója, aki előbb a Szózat megzenésítésére írt ki pályázatot 1843. január 26-án. Erre a pályázatra 22 jeligés pályamű érkezett, amelyek közül a bírálóbizottság - ebben Erkel Ferenc is részt vett - Egressy Béni munkáját találta a legjobbnak.


Egy évvel később, 1844. február 29-én Bartay újabb pályázatot írt ki, ezúttal a Himnusz megzenésítésére. A pályázatra 13 jeligés pályamunka érkezett. A bizottság, melynek tagjai között foglalt helyet Szigligeti Ede és Vörösmarty Mihály is, 1844. június 15-én hozott egyhangú döntésével Erkel zenéjét jutalmazta a pályadíjjal.


A díjnyertes mű bemutatására 1844. július 2-án került sor a Nemzeti Színházban a színház ének- és zenekarának előadásában, Erkel Ferenc vezényletével. A bemutató után nem sokkal már nyomtatásban is megjelent a mű, Deák Ferencnek szóló ajánlással. Még ugyanezen a nyáron, 1844. augusztus 10-én a szélesebb nyilvánosság előtt is felcsendült a Himnusz, az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi István nevét viselő gőzös vízre bocsátásakor. "Ezzel" - ahogy Pomogáts Béla egyik írásában megfogalmazta - "Kölcsey és Erkel műve a nemzeti imádság rangjára emelkedett." A szokásjog után 1989. október 23. óta közjogilag is a Magyar Köztársaság Himnusza.


(Sarudi Ágnes, MTI ajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár