Mikor a Himnusz először felcsendült
2004. július 2. 15:00
Százhatvan évvel ezelőtt, 1844. július 2-án volt a megzenésített Himnusz első bemutatója a Nemzeti Színházban.
A magyar történelem egyik emelkedő szakaszának kezdetén, a reformkor küszöbén írta meg Kölcsey Ferenc a Himnuszt 1823. január 22-én. (Ennek emlékére 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját.) Megírása után öt évvel, 1828-ban került a mű a nyilvánosság elé, ekkor jelent meg az Auróra című folyóiratban. A magyarság történetének `zivataros századait`, az országépítés és az országos pusztulás képeit rendkívüli erővel megfogalmazó költemény az 1830-as években lett népszerű, és - mint Vörösmarty Szózata - a nemzeti identitás egyik szimbólumává vált.
Az 1840-es évek elején erősödött meg az a nemzeti igény, hogy dallam szülessék e művekre. Ebben az időben Bartay András zeneszerző volt a pesti Nemzeti Színház igazgatója, aki előbb a Szózat megzenésítésére írt ki pályázatot 1843. január 26-án. Erre a pályázatra 22 jeligés pályamű érkezett, amelyek közül a bírálóbizottság - ebben Erkel Ferenc is részt vett - Egressy Béni munkáját találta a legjobbnak.
Egy évvel később, 1844. február 29-én Bartay újabb pályázatot írt ki, ezúttal a Himnusz megzenésítésére. A pályázatra 13 jeligés pályamunka érkezett. A bizottság, melynek tagjai között foglalt helyet Szigligeti Ede és Vörösmarty Mihály is, 1844. június 15-én hozott egyhangú döntésével Erkel zenéjét jutalmazta a pályadíjjal.
A díjnyertes mű bemutatására 1844. július 2-án került sor a Nemzeti Színházban a színház ének- és zenekarának előadásában, Erkel Ferenc vezényletével. A bemutató után nem sokkal már nyomtatásban is megjelent a mű, Deák Ferencnek szóló ajánlással. Még ugyanezen a nyáron, 1844. augusztus 10-én a szélesebb nyilvánosság előtt is felcsendült a Himnusz, az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi István nevét viselő gőzös vízre bocsátásakor. "Ezzel" - ahogy Pomogáts Béla egyik írásában megfogalmazta - "Kölcsey és Erkel műve a nemzeti imádság rangjára emelkedett." A szokásjog után 1989. október 23. óta közjogilag is a Magyar Köztársaság Himnusza.
(Sarudi Ágnes, MTI ajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
kommunizmus
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet
- Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor
- Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
- Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
- Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
- Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla
- Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének
- Abszurd részleteket is kikényszerítettek a vallatók a Rajk-per vádlottjaiból
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap