Mikor a Himnusz először felcsendült
2004. július 2. 15:00
Százhatvan évvel ezelőtt, 1844. július 2-án volt a megzenésített Himnusz első bemutatója a Nemzeti Színházban.
A magyar történelem egyik emelkedő szakaszának kezdetén, a reformkor küszöbén írta meg Kölcsey Ferenc a Himnuszt 1823. január 22-én. (Ennek emlékére 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját.) Megírása után öt évvel, 1828-ban került a mű a nyilvánosság elé, ekkor jelent meg az Auróra című folyóiratban. A magyarság történetének `zivataros századait`, az országépítés és az országos pusztulás képeit rendkívüli erővel megfogalmazó költemény az 1830-as években lett népszerű, és - mint Vörösmarty Szózata - a nemzeti identitás egyik szimbólumává vált.
Az 1840-es évek elején erősödött meg az a nemzeti igény, hogy dallam szülessék e művekre. Ebben az időben Bartay András zeneszerző volt a pesti Nemzeti Színház igazgatója, aki előbb a Szózat megzenésítésére írt ki pályázatot 1843. január 26-án. Erre a pályázatra 22 jeligés pályamű érkezett, amelyek közül a bírálóbizottság - ebben Erkel Ferenc is részt vett - Egressy Béni munkáját találta a legjobbnak.
Egy évvel később, 1844. február 29-én Bartay újabb pályázatot írt ki, ezúttal a Himnusz megzenésítésére. A pályázatra 13 jeligés pályamunka érkezett. A bizottság, melynek tagjai között foglalt helyet Szigligeti Ede és Vörösmarty Mihály is, 1844. június 15-én hozott egyhangú döntésével Erkel zenéjét jutalmazta a pályadíjjal.
A díjnyertes mű bemutatására 1844. július 2-án került sor a Nemzeti Színházban a színház ének- és zenekarának előadásában, Erkel Ferenc vezényletével. A bemutató után nem sokkal már nyomtatásban is megjelent a mű, Deák Ferencnek szóló ajánlással. Még ugyanezen a nyáron, 1844. augusztus 10-én a szélesebb nyilvánosság előtt is felcsendült a Himnusz, az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi István nevét viselő gőzös vízre bocsátásakor. "Ezzel" - ahogy Pomogáts Béla egyik írásában megfogalmazta - "Kölcsey és Erkel műve a nemzeti imádság rangjára emelkedett." A szokásjog után 1989. október 23. óta közjogilag is a Magyar Köztársaság Himnusza.
(Sarudi Ágnes, MTI ajtóadatbank)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Múlt-kor magazin 2022/tavasz](/ih0Ax/label/.cut-640x400/834.jpg)
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/9638e9fd92c4b7face522895ec1c9c07.jpg)