Nem egy múzeumlátogató, hanem maga Edvard Munch firkálta össze a Sikoly című festményét
2021. február 23. 13:19 MTI
Maga Edvard Munch írta rá Sikoly című híres képére, hogy „csak egy őrült festhette” – állapították meg a Norvég Nemzeti Múzeum szakemberei, akik infravörös vizsgálatnak vetették alá a festményt.
Korábban
Kétségtelenül a világ egyik legismertebb és leghíresebb festménye Edvard Munch Sikoly című alkotása, és a legújabb tudományos vizsgálatok alapján kiderült, hogy maga Munch írta rá, hogy csak egy őrült festhette.
A megállapítás a Norvég Nemzeti Múzeum szakembereitől származik, akik infravörös vizsgálatnak vetették alá a festményt.
Az 1893-ban elkészült eredeti alkotás bal felső sarkában olvasható az apróbetűs, alig látható, norvég nyelven írt felirat.
„Nem nehéz elképzelni, hogy egy felháborodott múzeumlátogató, miután szembesült a Sikollyal, ceruzát ragadott, hogy kifejezze véleményét a művészről és a műalkotásról egyaránt. De nem ez történt” – írta honlapján az intézmény.
Egy infravörös technológiára épülő új elemzés szerint ugyanis maga Munch írt a mondatot a kész műre.
A múzeum 2022-es újranyitásának előkészületeként alapos elemzésnek vetették alá a képet a szakemberek, és kétséget kizáróan megállapították, hogy a felirat megegyezik a norvég festőművész kézírásával.
Miután a Sikolyt először kiállították, Munch kortársai megkérdőjelezték az alkotó mentális állapotát.
„A felirat ironikus kommentárként, ugyanakkor a művész sebezhetőségének kifejeződéseként is értelmezhető. Az, hogy egy már befejezett festményre írt rá, azt mutatja, hogy Munch számára az alkotás folyamatos volt” – mondta Mai Britt Guleng, a múzeum kurátora.
Munch négy verziót festett a Sikoly-ból. Ezek közül a két legismertebb a szóban forgó eredeti festmény és egy 1910-es későbbi változat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap