Nyolcvan éve halt meg Franz Kafka
2004. június 9. 00:53
Nyolcvan éve, 1924. június 3-án halt meg Franz Kafka, cseh származású német író, az elidegenedés XX. századi írója.
Kafka 1883. július 3-án született Prágában. Jómódú és népes zsidó kereskedőcsalád sarja volt, anyja Julie Löwy, apja Hermann Kafka. Öt testvére közül két bátyja még gyermekkorban meghalt, három húgát később, a második világháborúban deportálták, és koncentrációs táborban haltak meg. Kafka gyermek- és ifjúkorára, s irodalmi munkásságára is rányomta bélyegét a mitikussá növelt, az anyagi sikereken és társadalmi pozíción kívül semmit nem tisztelő, zsarnok apa alakja, aki érzékeny lelkű fiába beleoltotta a tehetetlenség érzését. Pedig Kafka mindent megtett az elismerésért: kiváló eredménnyel végezte iskoláit, s az elvárásoknak megfelelően jogi egyetemet végzett.
A Prágai Egyetem jogi karán, ahová 1901 és 1906 között járt, ismerkedett meg Max Broddal, aki legjobb barátja, Kafka halála után pedig műveinek gondozója, kiadója és egyik leghatásosabb életrajzírója lett. Az egyetem elvégzése után az Assicurazioni Generali biztosítótársaságnál kapott állást, de a hosszú munkaidő nem tette lehetővé, hogy szenvedélyének, az írásnak hódolhasson, s így 1908-ban a félig állami cseh munkás-balesetbiztosítási intézetnél helyezkedett el. Hivatalnok volt, mégpedig lelkiismeretes és megbízható hivatalnok, aki jól ismerte a bürokrácia útvesztőit, lehetetlenségeit, s ez is hatással volt későbbi munkásságára. Kettős életet élt: nappal dolgozott, éjjel pedig papírra vetette gyötrő fantazmagóriáit, szorongásait.
A közhiedelemmel ellentétben a mindennapi életben Kafka jó humorú, megnyerő és intelligens ember volt, aki nem vetette meg a földi élet örömeit, irodalmi társaságokba járt, szerette a barátait, a nőket, fiatalabb korában gyakorta látogatta a bordélyokat is, ám komolyabb kapcsolataiban szinte neurotikusan zavart volt. Emiatt egy idő után teljesen elszigetelődött környezetétől, magányosan, önmagába zártan élte életét, és írta műveit. Szerelmi élete is kudarcos volt: kétszer eljegyezte Felice Bauert, majd 1917-ben végleg szakítottak, de későbbi szerelmei sem tették igazán boldoggá.
1917-ben tébécét diagnosztizáltak nála, ami egyfajta felszabadulást is jelentett számára: hátralévő idejében végleg az írásnak szentelhette magát. Ettől fogva szanatóriumokban, betegszabadságon töltötte ideje nagy részét, s 1922-ben végleg nyugdíjba vonult. 1923-ban Dora Dymanttal, egy fiatal szocialista zsidó nővel Berlinbe költözött, új életet próbált kezdeni, de 1924 telén egészsége végképp megromlott, s 1924. június 3-án Kierlingben, egy Bécs melletti klinikán meghalt.
Noha életében is megjelent néhány írása - mint a Szemlélődés és Egy falusi orvos című novelláskötetek, az Ítélet, a Fegyencgyarmaton című elbeszélések, s talán leghíresebb novellája, Az átváltozás -, igazi felfedezése halála után következett be. Max Brod, akit a saját zsenijében soha nem bízó Kafka arra kért, égesse el írásait, kiadót keresett a műveknek, s sorra kiadta a három regényt: az Amerikát, A pert és A kastélyt, majd a rövid prózák gyűjteményét, A kínai fal építésénél címmel. A művek egyértelmű sikert arattak, a háborúk, diktatúrák, válságok szabdalta kor olvasója saját szorongásaira, megmagyarázhatatlan eredetű félelmeire ismert Kafka írásaiban. Mindehhez járult realista hangvételű stílusa is, mely világos, egyszerű, s ez az egyszerűség csak fokozza e történetek irrealitásának rémítő voltát.
Kafka művészetét legtalálóbban Hegedüs Géza jellemezte: `Ha az ember Kafkát olvas, menthetetlenül az az érzése, hogy fogalma sincs, miféle erők dobálják ide-oda, miféle hatalmak parancsolnak, és minek mi is a következménye. Ha az ember Kafkát olvas, egyszerre csak vizsgálni kezdi magát, vajon nem követett-e el valamit, amiért nem lehet tudni, kicsodák, nem lehet tudni, miféle eljárással teszik tönkre az életét. Ha az ember Kafkát olvas, egyszeriben úgy érzi, hogy idegenek közt él és idegen mindenkitől."
MTI Panoráma - Sarudi Ágnes, Sajtóadatbank
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap