2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem indult komplikációk nélkül a szívátültetések története

2020. december 3. 12:56 MTI

53 éve, 1967. december 3-án hajtott végre Christiaan Barnard dél-afrikai sebész a világon először szívátültetést: egy autóbalesetben elhunyt 25 éves lány szívét operálta át Louis Washkansky fogorvos testébe. Az akkor világszenzációt keltő műtét ma már megszokottnak számít.

Christiaan Neethling Barnard 1922. november 8-án született egy protestáns holland misszionárius családjában, a szívsebészi pályát azért választotta, mert egyik testvére ötéves korában szívbetegség következtében halt meg.

Dél-Afrikában ő vezette be a nyitott szívműtétet, új típusú szívbillentyűket tervezett, és 1964-ben kiterjedt szívátültetési kísérletsorozatot indított el kutyákon. Az itt elért eredmények bátorították az emberből emberbe történő szívátültetésre.

1967. december 3-án ötórás műtéttel egy autóbalesetben elhunyt 25 éves lány, Denise Darvall szívét operálta át Louis Washkansky 55 éves fogorvos testébe. A páciense ezután még 18 napig maradt életben, halálát a beültetett szerv elleni immunreakciók okozták.

Barnard egy hónappal később, 1968. január 2-án egy fehér beteg testébe egy fekete bőrű donor szívét ültette be.

A beavatkozás szakmailag sikeres volt, politikailag azonban hatalmas vihart kavart: az apartheid Dél-Afrika fehér közössége felháborodottan tiltakozott az efféle faji meg nem különböztetés ellen.

Barnard sikereinek hatására egyre több orvos próbálkozott a szívátültetéssel. Az általa kifejlesztett sebészi technikát azóta már több tízezerszer alkalmazták és sok ember életét mentették meg vele.

Ma már a betegek 90 százaléka éli túl a transzplantációt, 85 százalékos az egy évi és 70-75 százalékos az öt évi túlélési esély.

A világ leghosszabb ideig élt újszívese, Dirk van Zyl, aki 1971 májusában kapott új szívet, 23 év után halt meg - cukorbetegségben. Magyarországon 1992. január 3-án végzett először hasonló műtétet Szabó Zoltán professzor a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ér- és szívsebészeti klinikáján.

Barnard professzor (aki 1974-ben az első kettős szívátültetést is végrehajtotta) 1983-ban a kezeit megtámadó ízületi gyulladás miatt kényszerült sebészi munkájának feladására.

Életkedve megmaradt, tudományos munkáját az öregedés problémáinak tanulmányozásával folytatta. Mindeközben homárt tenyésztett és farmerkedett, vendéglőket nyitott, sőt sci-fi íróként is bemutatkozott.

A sajtó kedvelte, mert mindig hallatott magáról, a hölgyek - idősek és fiatalok - bálványozták, mivel igen jóképű, gazdag és extravagáns volt.

Háromszor nősült és háromszor vált el, öt gyermeke közül a legkisebb 67 éves korában született. A ciprusi Páfosz városában halt meg 2001. szeptember 2-án, 79 éves korában, Ötven út az egészséges szívhez című könyvét olvasgatva.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár