A lámpás hölgytől Berlin magyar megsarcolásáig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei
2020. október 24. 11:50 Múlt-kor
Ha lemaradtak volna az elmúlt hét legérdekesebb írásairól, most bepótolhatják. A Múlt-kor elhozta Önöknek a hétéves háború legszemtelenebb akcióját, amelyben számos magyar huszár vett részt, elmerültünk a 19. századi betegápolás mocsarában, miközben megmutattuk, ki jelentette a fényt a krími éjszakában, elborzadtunk minden idők egyik legbizarrabb katasztrófáján, majd elutaztunk a századfordulós Magyarországra, ahová két teljes hónapra beköltözött a vadnyugat.
Korábban
A közerkölcsre is vigyázott a lámpás hölgy
A modern betegápolás alapjainak megteremtője, Florence Nightingale rengeteget küzdött, elsősorban szüleivel, hogy ápolónő lehessen. Mindenki azt várta tőle, hogy egy férj oldalán gyermekeket nevel és éli a vagyonos rétegek mindennapjait. Gyermekként még feltehetőleg ő is így gondolt a jövőjére, azonban 17 éves korában – elmondása szerint – Isten más szolgálatra hívta meg.
A szülők egyáltalán nem nézték jó szemmel leánygyermekük világmegváltó ambícióit. Florence viszont továbbra is lázadt a hagyományos női szerep ellen, és négy kérőt visszautasított. A szülők kétségbe estek lányuk makacssága miatt, mivel a nővéri hivatás a 19. század közepén egyáltalán nem bizonyult álomszakmának. Az ápolók alulfizetettek voltak, és gyakran lenézték őket. A felépülőben lévő ápoltak között pedig szép számmal akadtak olyan „úriemberek”, akik igen tágan értelmezték a betegápolást, és a nővérek nyújtotta testi örömöket is a kezelés részének tartották. A lányuk jó hírneve miatt is aggódó szülők azonban lassan beletörődtek a döntésébe és nem álltak az útjába. De vajon miként forradalmasította a betegápolást? Mit keresett a krími háborúban? És miért kezdték el „lámpás hölgy” néven nevezni a betegei? A válaszokat itt találja.
A hétéves háború legszemtelenebb akciója
1757 októberében a kudarcokat elszenvedő Nagy Frigyes porosz király Csehország kiürítése, valamint a Habsburgok szövetségeseinek megjelenése után összpontosította erőit, amelyeknek élére saját maga állt. Távollétében azonban fővárosa védelem nélkül maradt. Ezt a pillanatnyi lehetőséget vette észre Hadik András magyar tábornok, aki nem habozott: egy kisebb hadosztállyal (mindössze 4320 katonával, köztük a Hadik-huszárezred és a Baranyay-huszárezred lovasaival) indult el Berlin meglepetésszerű megrohanására. Hat éjszakán át meneteltek, összesen 450 kilométert tettek meg.
Bár érkeztek jelentések az ellenség feltűnéséről, a helyiek valószínűtlennek tartottak egy fenyegető ostromgyűrűt. Még akkor is, amikor Hadik követe a város átadását és hatalmas hadisarc megfizetését követelte. Mária Terézia katonái, köztük a magyar huszárok nem sokat teketóriáztak, ágyúikkal hamarosan betörték a főkaput, az 5500 fős helyőrséget pedig szétkergették. De vajon mi lett a hadisarccal? Valóban csupán kesztyűket kért Hadik András? Hogyan sikerült visszavonulnia a 425 porosz foglyot magával vitt hadosztálynak? A sikeres betörés részleteiért kattintson ide.
Buffalo Bill indiánjai és a pesti kocsmák
A showman nagyszabású vadnyugati bemutatóin sokszor királyok tapsoltak, miközben cowboyok vad csikókat törtek be, indiánok bölényekre vadásztak, banditák postakocsikat támadtak meg, vagy éppen társuk szájából lőtték ki a cigarettát. A különleges show 1906-ban Magyarországra is ellátogatott.
Már az is hatalmas látványosságnak számított, amikor a Bécsből vonattal érkező társulat kipakolt Budapesten, majd a lóversenytéren felállította hatalmas sátortáborát. Hazánkban 18 előadást rendeztek meg, csupán három esetben történt kisebb baleset (zúzódás, horzsolás, lábtörés), a többi show gond nélkül lezajlott. A fővárosban vendégszereplő indiánok a magyar lakosság szórakoztatása után maguk is kikapcsolódtak néhány helyi kocsmában. Az itt töltött kilenc napból azonban két éjszaka verekedésbe bonyolódtak.
Sörcunami Londonban
1814. október 17-én nem mindennapi katasztrófára került sor a brit fővárosban. A The Horse Shoe nevű sörgyár fatartályának egyik vaspántja nem bírta a terhelést, és elpattant. Egy órával később az egész tartály meghasadt, és olyan félelmetes erővel szabadult ki belőle az erjedésben lévő forró, barna sör, hogy a gyár hátsó kőkerítését is átszakította. Összesen 1,4 millió liternyi sör ömlött ki az utcákra. A több mint négy és fél méteres hullámok nyomában azonnal beindult a katasztrófaturizmus, amely a meghökkentő látvány mellett ingyen sörrel is kecsegtetett. De vajon voltak-e halálos áldozatok? Mi történt az utcán hömpölygő habos áradattal? Mi lett a sörgyár sorsa? A válaszokat itt találják.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
- Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné tegnap