14. századi csatából származó, 200 darab nyílhegyre bukkantak egy lengyel erdőben

A Kárpátaljai vajdaságban található Słonne-hegység egyik csúcsa, a Biała Góra (jelentése: Fehér hegy) helyszínére fél évszázad elteltével tértek vissza a lengyel régészek. Az akkori ásatás dokumentumai közül egy sem maradt fenn.

Az utóbbi hónapokban rendre érkeztek hírek, hogy a környéket fémdetektorokkal felszerelkezett, az illegalitás mezején járó kincsvadászok járják, akik ritkán adják le a „zsákmányt” az illetékes hatóságoknak.

Nem sokat tudni a térség múltjáról, annyi ismeretes mindössze, hogy a késő középkorban egy erődített település állt ott, amelyet I. Zsigmond lengyel király és litván nagyfejedelem (1506-1548) felesége, Bona Sforza milánói hercegné – aki férje halálát követően magához ragadta a hatalmat Lengyelországban – erősített meg. (Egyébként Zsigmond első felesége Szapolyai János húga, Borbála volt.)

A hegységbe érkező régészek számos ásott gödröt, valamint eldobált, értéktelennek vélt fémtárgyat találtak, ami ékes bizonyítéka, hogy kincsvadászok jártak arra.

Szerencsére hagytak leleteket a szakembereknek is: a nyílhegyek nagy száma váratlan felfedezésként érte őket, ugyanis a többségük a 14. század közepéről származik, azokból az évekből azonban nem maradt fenn semmilyen feljegyzés ott zajló, konkrét csatáról. A leletek alapján elmondható, hogy jelentős összecsapás lehetett.

1340-ben mérgezés következtében elhunyt (feltehetőleg a helyi nemesek tették el láb alól) II. Boleszláv György, a galíciai-volhíniai terület uralkodója (I. Trojden mazóviai fejedelem fia, aki ekkor még élt és Mazóviát uralta), az utódlása azonban finoman szólva sem volt megoldott.

A lengyelek és a litvánok is harcba szálltak a vidékért különböző jogcímeken, Kázmér hadait a Magyar Királyság csapatai is segítették. Végül a térség nyugati része, mintegy 52 ezer négyzetkilométer – megközelítőleg 200 ezer lakossal – a lengyeleké lett.

A krónikások szerint Kázmér kb. 20 ezer fős hadai számos erősséget elfoglaltak, miután 1340-ben betörtek a területre. A Biała Góra-i hegyoldal vára is köztük lehetett. A szakértők szerint az erőd igen kicsiny volt, csupán földtöltés és egy kiszáradt várárok védte.

Az ellenállás sem lehetett túl nagy, a feltételezett árkon kívül kevés nyílhegyet találtak, azon belül azonban meglepően sokat. Az ásatás eredményei szerint a délről jött támadás során a vár egy része leéghetett. A csata nyomait kutatva a szakértők még 9-10. századból származó arab pénzérméket, dirhamokat is találtak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát