Holtig tartó királyszerelemtől a francia bosszúig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei

Akik egymást segítették az égbe

„Nem tudom elképzelni, hogy lenne még egy olyan pár a világon, akik annyira szeretnék egymást, mint te meg én!” – mondta egyszer hitvesének, Zitának Habsburg–Lotaringiai Károly. A kezdeti láng később sem hagyott alább, az egymásba fülig szerelmes házaspár Istenbe kapaszkodva gyönyörű közös életet élt.

Jól tudták, hogy mit jelent az a szó, hogy életszövetség, jól tudták, hogy az uralkodói vagy a szülői kötelességek teljesítésére hivatkozva nem hanyagolhatják el egymást, ami miatt, valamint az egymásba vetett, kölcsönös bizalmukat látva sokan megszólták őket. Zita a szó szoros értelmében vette a „holtomiglan, holtáiglan” ígéretét, férje korai halálát követően egykori fogadalmukat újrafogalmazta: „Mostantól fogva azon munkálkodjunk, hogy újra láthassuk egymást az égben!” IV. Károly magyar király és hitvesének megható történetét itt találja.

Különös kegyetlenséggel végezték ki a francia királyok merénylőit

Robert-François Damiens, a XV. Lajos elleni meghiúsult merénylet elkövetője, a történelem talán leghíresebb merénylője. A feltételezhetően mentális zavarokkal is küzdő férfi elhatározta, figyelmezteti a francia királyt, hogy az eretnekség ingoványos talajára lépett. A jezsuitáktól elbocsátott férfi meglehetősen radikális eszközt választott a figyelem felkeltésére. 1757. január 5-én késő délután XV. Lajos a lánya versailles-i lakosztályából éppen a Nagy-Trianon kastélyba tartott, ám amikor be akart szállni a hintójába, a hó borította udvar sötétjéből váratlanul kivált egy alak, és zsebkésével a király felé döfött – csupán jelentéktelen sérülést okozott neki.

Az elfogott Damiensnek már a börtönben is pokoli kínokat kellett átélnie. Vallatói válogatott kínzóeszközök segítségével próbálták kiszedni belőle nem létező társai nevét. Annyira kétsége volt esve, hogy a nemi szervének letépésével kívánt öngyilkosságot elkövetni. Sikertelenül. Két és fél hónappal később elérkezett élete utolsó napja. A kivégzésére hatalmas embersereg érkezett, ám amilyen pokoli kínokat át kellett élnie a bűnösnek, attól sokan elájultak. A végét már maga Casanova sem bírta nézni, de magának a hóhérnak is sok volt.

Magyar írók az első világháború frontjain

„Mi ez? Előttem az út sárga talajában érthetetlen módon, látszólag minden külső ok nélkül, egy barna tölcséralakú kis lyuk mélyed be a szemem láttára. És ott pár lépéssel távolabb még egy! Milyen különös, mi lehet ez? Valami sír, elsikít a fülem mellett. És hirtelen, mintha valami távolfekvő, éppen nem aktuális dolog volna, csodálkozva feldereng bennem: hiszen itt ellenséges golyók csapnak le! A következő pillanatban szinte gépiesen lehajolok – kiások egyet, csak éppen egyet emlékül ezekből a furcsa golyókból. Hiszen az enyém – nekem szánták!” – írta egyik haditudósításában Vészi Margit, Molnár Ferenc regényírónk első felesége, akit végül egy tisztnek kellett elhessegetni a golyózáporból.

Balázs Béla, Hamvas Béla, Szép Ernő és Tersánszky Józsi Jenő eleinte önkéntes honvédként vett részt a harcokban, Sík Sándor tábori lelkészként szolgált, Csáth Gézát pedig rövid ideig katonaorvosként foglalkoztatták, de besorozták Gyóni Gézát, Karinthy Frigyest és Tamási Áront is – ő egy kézigránáttal ejtett foglyul egy egész olasz osztagot –, ám Ady Endrét görbe lábujja miatt alkalmatlannak nyilvánították. Magyar szépíróink első világháború kalandjaiért kattintson ide.

Megoldották az 1986-os Olof Palme-gyilkosságot

1986. február 28-án este negyed 12 után néhány perccel Stockholm egyik központi utcáján, a Sveavägenen egy ismeretlen hátba lőtte a mozit éppen elhagyó Olof Palme svéd miniszterelnököt, egy újabb lövéssel pedig könnyebben megsebesítette hátán feleségét, Lisbetet. A magas bűnözési ráta miatt a környéken fokozott volt a rendőri jelenlét, így rövid időn belül rendőr és mentő is érkezett a helyszínre, valamint több járókelő is igyekezett segíteni. A merénylőt viszont nem sikerült kézre keríteni. Az eltelt 34 év során számos ember került a svéd rendőrség látókörébe, több mint tízezer embert hallgattak ki, és 134-en állították magukról, hogy ők a tettesek. Az Olof Palme-gyilkosságot csupán most, 2020-ban sikerült lezárni. A részletekért lépjen ide.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­ősz
Múlt-kor magazin 2016

• Afrika legnagyobb rablója
• Nagyhörcsökpuszta: Annavár
• Szolidaritás és hétköznapok 1956 októberében
• 26 négyzetméternyi történelem
• 1956 a nyugati sajtóban és a Szabad Európa Rádióban
• Szomszédék főztje
• Kőszívű emberek
• Hét különleges nő 
• Az orvos, aki betegeinek arcába áramot vezetett