2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

Megoldották az 1986-os Olof Palme-gyilkosságot

2020. június 10. 13:24 Múlt-kor

A Svédország nemzetközi semlegességét megőrizni igyekvő, sokszor meglepő politikai állásfoglalásairól híres szociáldemokrata miniszterelnök, Olof Palme 1986. február 28-án lett gyilkosság áldozata. Az elkövetőt sohasem sikerült elkapni. Krister Petersson svéd legfőbb ügyész – a koronavírus miatt online történő – mostani bejelentése szerint a „Skandia-férfinak” nevezett Stig Engströmöt gyanúsítják, számolt be a The Local svéd portál. Mivel a gyanúsított 2000-ben elhunyt, az ügyet lezárják, annak ellenére, hogy nincsenek új bizonyítékok és nem lehet teljesen egyértelműen megállapítani a gyanúsított bűnösségét.

Olof Palme

1986. február 28-án este negyed 12 után néhány perccel Stockholm egyik központi utcáján, a Sveavägenen egy ismeretlen hátba lőtte a mozit éppen elhagyó Olof Palme miniszterelnököt, egy újabb lövéssel pedig könnyebben megsebesítette hátán feleségét, Lisbetet. A környéken fokozott volt a rendőri jelenlét a magas bűnözési ráta miatt, így rövid időn belül rendőr és mentő is érkezett a helyszínre, és több járókelő is igyekezett segíteni.

Több mint 25 szemtanú jelentkezett a rendőrségnél, a tettesről azonban senki sem tudott kellően részletes leírást adni, mivel az arcát nem látták. 30 és 50 év közötti, 180 és 185 centiméter testmagasságú férfi lehetett, aki sötét dzsekit vagy kabátot viselt. Többen azt állították, hogy sántított, azonban ezek a tanúvallomások nem közvetlenül az eset után, hanem egy később felmentett gyanúsított letartóztatása után születtek, így az befolyásolhatta őket. Abban azonban egyetértettek a szemtanúk, hogy merre menekült az illető. A rendőrség a gyilkosságot követően több mint 10 ezer embert hallgatott ki, és az évtizedek során 134 ember állította magáról, hogy ő a tettes.

A fő nyom, amelyet a rendőrség követni tudott, a helyszínen talált két lövedék volt, amelyekből megállapították, hogy egy .357 Magnum kaliberű fegyvert használt az elkövető.

Számos ellenség

Olof Palme 1969-től haláláig vezette a Szociáldemokrata Pártot, és kétszer szolgált Svédország miniszterelnökeként – 1969-től 1976-ig a királyi tanácsi rendszerben, majd 1982-től haláláig az új kabinetrendszerben. Svédország el nem köteleződésének híve volt a nemzetközi politikában – a kubai forradalom után az első nyugati kormányfő volt, aki az országba látogatott, de kritikusa volt mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió politikájának.

Olof Palme markáns állásfoglalásaival és kormánya lavírozó, sokszor ellentmondásos külpolitikájával csodálók és támogatók mellett igen sok ellenségre is szert tett, így az évtizedek során a megölésében érdekelt felek szinte végeláthatatlan sokasága merült fel, az apartheid rendszer miatt Palme által rendszeresen ostorozott Dél-Afrikától a titói Jugoszlávia titkosszolgálatain át a török állam ellen harcoló Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű gerillaszervezetig.

A Palme-gyilkosság rejtélye közel három és fél évtizede foglalkoztatja Svédországot, ahol korábban szinte ismeretlen volt a politikai erőszak – III. Gusztáv király 1792-es meggyilkolása óta nem történt ilyen eset.

Az egyetlen komoly gyanúsítottat a gyilkosság után csaknem három évvel, 1988 decemberében tartóztatták le. Christer Pettersson (nem összetévesztendő a legfőbb ügyésszel) helyi bűnöző volt, rendszeres droghasználó és alkoholista, aki korábban ült már börtönben emberölésért. Őt Lisbet Palme választotta ki egy rendőrségi szembesítés során, első fokon vádat is emeltek ellene, azonban sikeresen fellebbezett. Pettersson fellebbezése három fő okból volt sikeres: sem a gyilkos fegyver nem került elő, alátámasztható indítéka sem volt a gyilkosság elkövetésére, továbbá Lisbet Palme vallomásának megbízhatóságát kételyek övezték a rendőrség által a szembesítés során elkövetett „rendkívül súlyos hibák” miatt. Pettersson 2004-ben, egy epilepsziás roham során szenvedett fejsérülés következtében meghalt.

A Skandia-férfi

Stig Engström a gyilkosság napján a merénylethez közeli Skandia biztosítótársaságnál dolgozott késő estig, csupán két perccel a lövések eldördülése előtt hagyta el munkahelyét. Eredetileg szóba került gyanúsítottként, azonban ezt a nyomozók végül elvetették. Később Christer Pettersson tárgyalásán is tanúskodott. Elmondta, épp a járdán sétált, amikor meglátta, hogy valaki a hátán fekszik a földön. „Láttam, hogy vér is van. Haboztam, menjek-e tovább a metrómegálló felé, vagy megálljak” – emlékezett vissza.

Kutatások szerint – a néhány éve ismét potenciális gyanúsítottként emlegetett – Engströmnek lehetett hozzáférése a .357 Magnum kaliberű revolverhez, mivel egy közeli ismerőse, aki az amerikai és a svéd hadsereg kötelékében is szolgált, fegyvereket gyűjtött, és az amerikai magnum kaliberű fegyverek is érdekelték. Mindemellett Engström a jobboldali Mérsékelt Párt tagjaként Palme-ellenes körökben mozgott, és maga is tapasztalt sportlövő volt egy, a svéd hadsereghez közel álló lövészklubban.

Egykori felesége 2017-es gondolatai szerint Engström alacsony önbizalmát ellensúlyozandó igyekezett a gyilkosság és a tárgyalás idején a „sztártanúvá” válni és országos ismertséget szerezni, azonban gyilkosságra nem lett volna képes. „Kizárt dolog. Nem az a fajta ember volt, az biztos. Túlságosan gyáva volt. Egy légynek sem tudott volna ártani” – mondta. Engström nem sokkal válásukat követően, 2000-ben öngyilkos lett. Halála miatt a vizsgálatot lezárják.

Gyanút keltő tényezők

Hans Melander, a svéd rendőrség nyomozójának mostani elmondása szerint egészen pontosan 788 pisztolyt elemeztek a gyilkos fegyver utáni hajszában, ám egyiket sem sikerült összekapcsolni a gyilkosság helyszínén talált lövedékekkel.

A Skandia-férfi 2017-ben került ismét a lehetséges gyanúsítottak körébe. Egykori tanúvallomása nem igazán illeszkedett más megkérdezett tanúk elbeszéléseihez, magyarázta Melander. Megbízhatatlan tanúnak bizonyult, aki a saját jelentőségét igyekezett túlbecsülni, ám a nyomozóhatóság szerint most mégis ő a gyilkos.

Az egyik fő kérdés, hogy az elkövető egyedül cselekedett-e vagy voltak segítőtársai is. A nyomozást 2017-ben átvevő Krister Petersson elmondása szerint nem találtak arra utaló nyomot, hogy ne egyedüli elkövető lett volna, ám nem tudják ezt a feltevést teljes mértékben elvetni. Kihangsúlyozta továbbá, hogy Engström halála miatt az ügy nem kerül bíróság elé, ami azt jelenti, hogy a 20 éve halott férfit nem mentik fel, ám nem is ítélik el. Egyébként sincs semmilyen kriminalisztikai bizonyíték, amely a gyilkossághoz vagy a gyilkos fegyverhez kötné.

Hozzátette: van néhány gyanút keltő tényező, amely alapján elmondható, hogy Engström a gyilkos. Ilyen például a ruhája, amely megegyezett a szemtanúk által látott, feltételezett elkövető öltözetével. De az a tény is, hogy egyik megkérdezett tanú sem emlékezett rá, hogy látta volna a bűncselekmény helyszínén, annak ellenére, hogy magát kulcsfontosságú szemtanúnak állította be. Az sem feledhető, hogy értett a fegyverekhez, Palme politikájával pedig egyáltalán nem értett egyet.

Svédország az elmúlt három évtizedben hatalmas erőket mozgósított, hogy elkapják az elkövetőt. 2010-ben még a gyilkossági ügy elévülési idejét is megszüntették, hogy a nyomozás folytatódhasson. A bűnüldöző szerveket ugyanakkor már a kezdetektől kritizálták azért, mert a nyomozás korai szakaszában nem sikerült lezárni a gyilkosság helyszínét, ami miatt bizonyítékok semmisülhettek meg. Egy töltényhüvelyt például egy járókelő talált meg, a gyilkos fegyver pedig a mai napig nem került elő.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Olof PalmeOlof Palme az észak-koreai követ társaságában tüntet Stockholm utcáin a vietnámi háború ellen (1968)Gyászolók a merénylet helyszínénOlof és Lisbet Palme
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár