Ókori gyilkosságra derült fény egy egyiptomi múmia korszerű vizsgálata által

2020. február 3. 15:07 Múlt-kor

2600 éves rejtélyt oldottak meg brit egyiptológusok és orvosszakértők: egy magas társadalmi státusú ókori egyiptomi nő 1834-ben Írországba került múmiájának beható vizsgálatával fény derült halálának okára.

Korábban

A kutatók január 27-én, a múmia 1835-ben történt „kibontásának” (a hagyományos pólya eltávolítása, amely a brit arisztokrácia körében népszerű szórakozás volt a 19. századi „múmiaőrület” idején) 185. évfordulóján jelentették be, hogy Takabutit halálos szúrással gyilkolták meg.

Az elemzés további titkokat is felfedett, mivel két ritka rendellenességet is felfedeztek a nő testében: a normális 32 helyett 33 foggal rendelkezett, és 26 helyett 27 gerinccsigolyával.

Takabuti az ókori Thébában (a mai Luxor) élt és halt meg, múmiája azonban a napóleoni háborúk után megindult nemzetközi múmiakereskedelem áldozatává vált, melynek során számtalan bebalzsamozott emberi maradvány hagyta el Egyiptomot.

1834-ben egy tehetős ír férfi, Thomas Greg megvásárolta és Belfastba szállíttatta a nő múmiáját, ahol aztán egy Edward Hincks nevű egyiptológus megfejtette a szarkofágon olvasható hieroglifákat.

Ezek szerint a nőt Takabutinak hívták, és férjnél volt a húszas éveiben bekövetkezett halálakor. Nagy nevű thébai családból származott, édesapja Amon napisten papja volt.

„Kibontása” óta Takabutit többször vizsgálták az évek során, azonban csak most került sor DNS-ének elemzésére és a múmia CT-vizsgálatára. A kutatók beszámolója szerint mindkét esetben meglepő eredmények születtek.

A DNS-elemzés tanúsága szerint Takabuti genetikailag közelebbi rokonságban állt az európai emberekkel, mint Egyiptom mai lakosságával.

A CT-vizsgálat azt mutatta ki, hogy a nő szíve – amelynek meglétéről eddig nem tudtak – a helyén van, és kiváló állapotban őrződött meg. E vizsgálat fedte fel halálának erőszakos okát is: sebhelyeket mutatott ki, amelyek alapján Takabutit a hátán, bal válla közelében szúrhatták meg.

„Gyakran mondják, hogy milyen békésnek tűnik, amint koporsójában nyugszik” – mondta Eileen Murphy, a Queen’s University Belfast egyetem természetes és épített környezeti tanszékének bioarcheológusa.

„Takabuti súlyos sérülést szenvedett a mellkasfala bal hátsó szakaszán” – mondta el Dr. Robert Loynes ortopédsebész, a Manchesteri egyetem orvosbiológiai egyiptológia központjának előadója. „Ez majdnem biztosan azonnali halált okozott.”

A szív megléte szintén rendkívül különleges felfedezés. Mint azt Greer Ramsey, az észak-írországi múzeumokat összefogó National Museums Northern Ireland nevű intézmény régészeti kurátora elmondta: „Annak jelentőségét, hogy megerősítést nyert: Takabuti szíve a helyén van, nem lehet alábecsülni, mivel az ókori Egyiptomban e szervet eltávolították a túlvilágon, és megmérték, hogy eldőljön, jó életet élt-e az illető. Ha túl nehéz volt, megette a démon Ammut, és a túlvilágra való út sikertelen véget ért.”

Az új elemzések általában is több fényt vetnek az egyiptomiak életére a 25. dinasztia korában – mondta Rosalie David, a Manchesteri Egyetem egyiptológusa. „E tanulmány nem csupán Takabutival, de annak a kornak a szélesebb történelmi kontextusával kapcsolatban is bővíti ismereteinket: európai származásának meglepő és fontos felfedezése lenyűgöző fényt vet az egyiptomi történelem fontos fordulópontjára.”

A kutatócsoport – melynek tagjai között vannak a National Museums Northern Ireland, a Manchesteri Egyetem, a Queen’s University Belfast egyetem és a Kingsbridge magánkórház tudósai is – jelenleg könyv formában készül összeállítani eredményeit.

Takabuti múmiája ingyenesen megtekinthető a belfasti Ulster Museum ókori egyiptomi tárlatának részeként.