Valóban maga vágta le a saját fülét van Gogh?

Van Gogh 1888 februárjában Párizsból egy testvéri festőkolónia létrehozásának szándékával a dél-franciaországi Arles-ba költözött. Eredetileg több művészt szeretett volna a közösségbe csábítani, de végül csak Paul Gauguin csatlakozott hozzá októberben. Bár művészi szempontból termékeny kettőst alkottak, kapcsolatuk korántsem volt mentes a vitáktól. Az összezörrenések egyre gyakoribbá váltak, a karácsony előtti napokban pedig már szinte az elviselhetetlenségig fokozódott a feszültség.

December 23-án a két művész azon veszett össze, hogy emlékezetből vagy természet után célszerűbb-e festeni. A vita egy pontján Gauguin nem bírta tovább, és elviharzott szállásukról, Van Gogh azonban követte művésztársát. A hivatalos verzió szerint a holland festő ezután hazatérve levágta a fülcimpáját, Hans Kaufmann és Rita Wildegans sokak által vitatott elmélete szerint azonban valójában Gauguin egy ponton megunta barátja maradásra buzdító könyörgését, és párbajtőrével az utcán lenyisszantotta bal fülét.

A szerzőpáros azzal érvel, hogy az események hivatalos változatának alapjául szolgáló Gauguin-napló tele van ellentmondásokkal, ráadásul Van Gogh kis híján elvérzett, mire másnap reggel rátaláltak, ami egy fülcimpa levágása esetén semmiképpen sem történhetett volna meg. Szerintük Van Gogh azért hallgatott az igazságról, hogy megóvja barátját a felelősségre vonástól.

A két barát az eset után soha többé nem látta egymást. A súlyos pszichés zavarokkal küzdő Van Gogh néhány hónappal később öngyilkos lett. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek