A hedonizmusból a remeteélet felé fordult Antoni Gaudí
2019. június 7. 12:58
„Még nem tudjuk, hogy bolondnak vagy zseninek adjuk e diplomát. Majd az idő eldönti” – mondta egy anekdota szerint Elies Rogent, a barcelonai építészeti egyetem rektora a frissen lediplomázott Antoni Gaudínak.
Korábban
Gaudínak életében jobbára csak gúnyban volt része, kortársai a Casa Milát csak kőbányaként emlegették. Példája csak szűk körben hatott, elveit csupán néhány lelkes követője alkalmazta.
Bár a kritikusok még halála után is sokáig ódzkodva tekintettek a katalán modernizmus legjelentősebb alakjának munkásságára, a XX. század közepétől egyre többen ismerték el zsenialitását. Szellemisége belengi Barcelonát, látogatók millióit csábítva a városba.
A kivételes kreativitással megáldott művész legismertebb alkotása a 2010-ben bazilikává szentelt Sagrada Família. George Orwell „a világ legförtelmesebb épületei egyikének” nevezte, Dalí viszont az elragadtatás hangján beszélt róla, a Bauhaus alapítója, Walter Gropius pedig az építmény technikai tökéletességét emelte ki.
Gaudít 1883-ban nevezték ki a templom építésének irányítójává, 1915-től kezdve csak az „új Jeruzsálem” felépítésére összpontosított. A fiatalon a hedonista élvezeteknek gyakorta hódoló Gaudí idővel egyre mélyebben élte meg katolikus hitét.
1894-ben majdnem belehalt a böjtölésbe, önsanyargató életet élt, a külsőségekkel szinte egyáltalán nem törődött, és az adományokból gyűjtött pénzt a „szegények katedrálisa” felépítésére fordította.
1926. június 7-én, szokásos napi sétája közben ütötte el egy villamos. Személyi iratai hiánya, valamint rongyos ruhái miatt sokáig azt hitték, hogy koldus. Végül egy rendőr vitte be a kórházba, de az életét már nem tudták megmenteni. Halálakor a Sagrada Famíliának még csak negyede, egy torony és a keleti homlokzat készült el.
A lassú munkát Gaudí korábban így kommentálta: "Megbízómnak nem sürgős." A munkák azóta is az ő tervei és modellje alapján folytatódnak adományokból és a belépődíjakból, ez a világ egyetlen épülő műemléke. A befejezést 2026-ra, Gaudí halálának centenáriumára tervezik.
„Az építészet Dantéjának” és „Isten építészének” is nevezett Gaudí tudta, életében biztos, hogy nem fog elkészülni a templom, de azt is megjósolta, hogy bazilikáját a világ minden tájáról érkező emberek meg fogják csodálni. Igaza lett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 17:35
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
