Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte

A győztes antanthatalmak és Magyarország képviselői 1920. június 4-én Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában írták alá a magyar békeszerződést.

Ez kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezerről 93 ezer négyzetkilométerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették, mintegy 3,2 millió magyar került (sokszor homogén tömbben) a szomszédos államok fennhatósága alá.

A győztes nagyhatalmak és az elcsatolt területek új birtokosai okkal tarthattak a magyar revíziós törekvésektől. Edvard Beneš csehszlovák külügyminiszter már közvetlenül a háború után próbálta megnyerni a délszláv államszövetséget és Romániát egy szövetségi rendszer számára, de az érintettek ezt kezdetben visszautasították.

Amikor azonban 1920 elején felmerült, hogy Magyarország a francia nagyhatalmi politika támasza, s ezzel szomszédai vetélytársa lehetne, változtattak álláspontjukon.

A kisantant létrejöttének első lépéseként 1920. augusztus 14-én Belgrádban aláírták a csehszlovák-jugoszláv egyezményt, amely a Trianon utáni status quo fenntartását és a Habsburg-restauráció megakadályozását tűzte ki célul. Beneš Belgrádból Bukarestbe sietett, ám Románia csupán szóbeli megállapodásra volt hajlandó.

Ennek értelmében a három állam magyar támadás esetén katonai segítséget nyújt egymásnak, egy szovjet-román háború esetén pedig Prága és Belgrád visszariasztja Magyarországot és Bulgáriát Románia hátbatámadásától (Bukarest és Moszkva viszonyát Besszarábia román megszállása élezte).

1920 nyarára a francia-magyar közeledés politikája megbukott. Párizsban Berthelot, Beneš jó barátja lett a külügyminiszter, aki támogatásáról biztosította a kisantant politikát. Az 1921 tavaszi első királypuccs után Románia Prágával, majd Belgráddal is szövetségre lépett.

A kisantant-szerződéseket egészítette ki a Magyarország köré vont gyűrűt teljessé tevő, 1921. decemberi csehszlovák-osztrák egyezmény. A kisantant államait Franciaország külön szerződéseivel is erősítette.

A kisantant összefogta a győztesek oldalán álló kis államokat, egyben elmélyítette a szakadékot köztük és a legyőzöttek között, amelyek így azon hatalmak felé orientálódtak, amelyektől revíziós céljaik megvalósítását remélték.

Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia 1929-ben meghosszabbította kétoldalú megállapodásait, majd 1933 elején paktumot írtak alá együttműködésük szorosabbra fűzéséről, külügyminiszteri és gazdasági tanács létrehozásáról. Ebben már szerepet játszott Hitler 1933. januári németországi hatalomátvétele, illetve hogy a három állam veszélyeztetve látta politikai és területi integritását. Az európai hatalmi viszonyok gyökeres átalakulása azonban elindította a bomlási folyamatot, a kisantant 1938-ra végleg felbomlott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején