Az ókori egyiptomiak is szerették a görögdinnyét
2019. május 27. 18:20 Múlt-kor
Új vizsgálatok szerint már mintegy 3500 évvel ezelőtt is fogyasztottak Egyiptomban a nyári hónapokban egy, a mai görögdinnyéhez egészen hasonló gyümölcsfajtát.
Korábban
1876-ban egy Egyiptomban feltárt ókori sírban talált dinnyelevelek a korabeli híres botanikus (emellett Charles Darwin jó barátja), Joseph Hooker gyűjteményébe kerültek, és egészen napjainkig megőrizte őket a gyűjteményt kezelő Királyi Botanikus Kertek nem kormányzati tudományos testület a délnyugat-londoni Richmond upon Thames kerületben található Kew Gardens nevű parkjában.
A Kew Gardens a Müncheni Egyetem kutatója, Susanne Renner rendelkezésére bocsátott egy apró mintát a levelekből, ezt oxfordi kollégájával, Guillaume Chomickivel közösen vizsgálták meg. Tanulmányukban leírták, sikerült egy részleges genomszekvenciát találniuk a mintában. A szekvenciarészlet alapján megállapítható, hogy ezek a dinnyék igen hasonlóak a napjainkban népszerű görögdinnyéhez.
A mintában azonosítható gének közül az egyik a kukurbitacinoknak nevezett biokémiai vegyület előállítását szabályozza – a növény vadon termő őse ezekből sokkal többet állít elő, amitől kellemetlen, keserű íze van, ellentétben az emberi fogyasztásra nemesített fajtákkal.
Egy másik azonosítható gén a likopin nevű vörös színű karotinoid színezőanyag – amely többek között a paradicsomok piros színéért is felelős – átalakulását akadályozza meg egy másik, színtelen vegyületté. Ebből arra lehet következtetni, hogy ezek az ókori gyümölcsök a mai görögdinnyékhez hasonlóan piros hússal rendelkeztek.
A genomszekvencia-részlet arra sajnos nem enged következtetni, mekkorák, illetve milyen alakúak lehettek az ókori Egyiptomban fogyasztott dinnyék, azonban az egyes ásatásokon előkerült ábrázolások alapján e tekintetben is hasonlítottak a mai görögdinnyére – zöldek voltak és gömbölyűek.
A kutatók többsége azt feltételezi, ilyen dinnyéket először Egyiptomtól délre, a mai Szudán területén nemesítettek a vadon termő fajtából, majd termesztésük innen terjedt észak felé a Nílus mentén.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
- Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
- Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
- Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
- Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
- A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
- A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
- India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
- Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap