Bizánci császár arcképével vert aranyérmét találtak Galileában
2019. április 17. 15:32 MTI
II. Theodosius bizánci császár képmását viselő, 1600 éves, különlegesen ritka aranyérmét találtak Észak-Izraelben - jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kedden.
Korábban
Az aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, a Cipóri patak medrénél. Egy olyan tanösvény mellett bukkantak rá, amelyet a közelmúltban alakítottak ki, s amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.
Ilyen aranyérmét ritkán találnak, amit az IAA régésze azzal magyaráz, hogy nagy értéke miatt az emberek jobban vigyáztak rájuk. A négy kiránduló tinédzser először földrajz-történelem tanáruknak mutatta meg a 4,5 grammos érmét, aki azonnal érintkezésbe lépett a régészeti hatósággal. Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel.
Theodosius a kereszténység védelmezője volt, aki a birodalom hivatalos vallásaként népszerűsítette ezt a hitet, és egyidejűleg korlátozta a zsidók jogait és kiváltságait. Megtiltotta zsidóknak a katonai és hivatalos állami szolgálatot - csak adószedők lehettek - és megtiltotta új zsinagógák építését. Ennek nyomán a régészek számos olyan bizánci kori zsinagógát találtak, melyeket többször újjáépítettek és kibővítettek, általában a régi épületek köveinek a felhasználásával, hogy megkerüljék a törvényt.
Egy másik rendelet az addig a Szanhedrin vezetője számára a zsidóktól beszedett adót átirányította a birodalmi kincstárba, és ezzel felszámolta önállóságuk utolsóként megmaradt intézményét. A Szanhedrin utolsó elnöke VI. Gamaliel (400-425) volt. Ennek az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban. Konstantinápolyban verhették 420-423 körül. A bizánci birodalom keleti részén már többször előbukkant, de Izrael földjén először fedezték fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.