Megmenekülhet a Spanyolországból kiűzött zsidók által beszélt ladino nyelv
2018. február 22. 10:41 MTI
A ladino, azaz a több mint 500 éve az Ibériai-félszigetről kiűzött zsidók által beszélt spanyol nyelv fennmaradását szolgáló izraeli kulturális akadémia létrehozásáról állapodtak meg kutatók és akadémikusok Madridban.
Korábban
A Spanyol Királyi Akadémián (RAE) tartott kétnapos tanácskozás után mintegy húsz szakember írt alá megállapodást, amelyben kinyilvánították elkötelezettségüket a ladino akadémia megteremtése mellett annak érdekében, hogy megmentsék ezt az eltűnőfélben lévő nyelvet. Egyben felkérték az Izraelben működő ladino nyelvőrző szervezet, az Autoridad Nasionala del Ladino i su Kultura vezetését, hogy kezdeményezze az akadémia hivatalos elismerését az izraeli kormánynál.
Becslések szerint a világon mintegy félmillióan beszélhetik a spanyolországi szefárd zsidók archaikus nyelvét, többségük Izraelben él. Tamar Alexander-Frizer, az 1996-ban alapított izraeli ladino szervezet elnöke szerint a zsidó-spanyol nyelvet jelenleg leginkább idősek beszélik, így azt a fiatalokhoz kell eljuttatni, és ehhez szükség van az oktatására. Darío Villanueva, a RAE igazgatója bejelentette: a ladino akadémiát a Spanyol Nyelvi Akadémiák Szövetsége (ASALE) szeretné tagjává fogadni 2019 októberi kongresszusán, amely ezzel 24 tagúra bővülne.
A spanyol katolikus királyok 1492-ben adták parancsba, hogy a spanyolországi zsidóknak vagy át kell térniük a kereszténységre, vagy el kell hagyniuk a félszigetet. 100 ezren maradtak, 200 ezren útra keltek és a világ különböző országaiban telepedtek le.
Spanyolország történelmi jóvátételként néhány éve törvényt fogadott el, amelyben kimondta, hogy a 15. században elűzöttek utódai megkapják a spanyol állampolgárságot. A kérelmezőknek igazolniuk kell származásukat, szoros kapcsolatukat a spanyol kultúrával és nyelvvel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap