Hunok építhették a Kaszpi-tengernél talált kőépítmény-komplexumot

„Amikor a területen részletesen megvizsgáltuk, többféle kőépítményt azonosítottunk” – olvasható az Andrej Asztafjev és Jevgenyij Bogdanov által jegyzett tanulmányban. A legkisebb építmények mindössze négyszer négy méteresek, a legnagyobbak azonban harmincnégyszer huszonnégy méter alapterületűek. 

A kőlapokat függőlegesen állították a földbe – írják a kutatók. A kövek némelyikén, amelyek úgy néznek ki, mint a Stonehenge darabjai, korabeli fegyverek és különböző élőlények faragott reprezentációi láthatók. Az egyik leglátványosabb lelet egy részben ezüstből készült nyeregrészlet, amely egy vaddisznó mellett egyelőre azonosítatlan ragadozók, valamint madarak képei láthatók. Egy másik ezüst nyeregdarabon egy ragadozó megtámad egy szarvast, miközben utóbbi orrára madarak is rárontanak, de van olyan lelet is, amelyen egy vaddisznó és egy madár üldöz egy szarvast. Az ábrázolások kimagaslanak a nyereg síkjából. A kutatók szerint az ábrázolásokat először bőrből faragták ki, amelyeket aztán fatáblákra ragasztottak, majd végül ezüstlemezekkel borították a formákat.

Az egyik nyeregdarabra más leletekkel egyetemben  2010-ben egy F. Akmadulin nevű, a kazahsztáni Aktauból származó férfi bukkant rá, miközben fémdetektorral kutatott a területen. A leleteket a férfi mutatta meg az Aktauban dolgozó Asztafjevnek. A kutató a férfi segítségével fedezte fel a 120 hektáron elterülő kőkomplexumot, Akmadulin ugyanis az egyik kőépítmény közelében bukkant rá a nyeregdíszre. A régió társadalmi-gazdasági helyzete azonban sokáig nem tette lehetővé, hogy a régészek munkához lássanak, így elsőként csak 2014-ben sikerült néhány leletet feltárniuk. A kutatók az újabb nyeregdarabok mellett két bronztárgyra is rábukkantak, amelyekről kiderült, hogy egy ostor részeit képezték.

A teljes kőépítmény-komplexum feltárása azonban hatalmas munka lesz. Az építményegyüttes bizonyos jellegzetességei és formai részletei alapján a kutatók szerint feltételezhető, hogy felépítése nomád törzsekhez köthető.  A nyeregdíszek kialakítása és díszítése arra utal, hogy a leletek a Római Birodalom összeomlásának időszakára tehetők, és a hunokhoz köthetők, akiknek megjelenése számos népcsoport sztyeppéről való elűzését eredményezte.

A nyereg tulajdonosa feltehetően egy tehetős, nagy hatalommal bíró férfi lehetett, mivel a régészek meghatározott jelképeket, ún. tamgákat (nemzetiségjeleket) találtak az egyik leleten a ragadozók ábrázolásai felett, amelyek a tulajdonos kiváltságos helyzetére utalnak. Ebből kiderülhet, hogy a férfi melyik nemzetiséghez tartozhatott. Az nem világos, miért helyezték el a nyerget az egyik kőépítményben, de talán valamilyen szertartás kelléke, esetleg sírmelléklet lehetett. Erre utal, hogy egy csontvázat is találtak a kőépítmény alatt, a maradványok azonban akár több száz évvel későbbiek is lehetnek.

A kutatások folytatódnak, és a tudósok 2017-ben egy újabb, az ezüst nyeregdíszről szóló tanulmány megjelentetését tervezik jövőre. Bogdanov reméli, hogy a közvélemény figyelmét is felkelti majd a lelőhely, amelyről egy napon talán film is készülhet.

Via LiveScience

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma