Hitler „vérdíjat” is kitűzött a hajóra, amely egy félreértés miatt kapta a Queen Mary nevet

A Cunard hajóstársaság a húszas évektől dédelgette egy utasszállító óriáshajó megépítésének tervét, hogy felvegye a versenyt német és olasz versenytársaival. A munkák 1930 decemberében kezdődtek meg a skóciai Clydebankben működő John Brown és társa hajógyárban, de a világgazdasági válság miatt egy év múlva fel kellett azokat függeszteni. A munka csak 1934-ben, kormányzati segítséggel folytatódott, de ennek ára az volt, hogy a Cunard egyesült rivális White Star társasággal.

Az új hajó neve a legenda szerint egy félreértésnek volt köszönhető. A Cunard hajóit hagyományosan -ia végződésű névre keresztelte, így új büszkeségének is a Victoria nevet szánta. A társaság elnöke szintén a hagyományokhoz hűen kihallgatáson kért engedélyt V. György királytól, hogy a hajó Anglia legjelesebb királynéjának nevét viselhesse. Az üzletember a körülírással Viktória királynőre gondolt, V. György azonban saját hitvesére, és megköszönte a Mária királyné nagy örömére szolgáló megtiszteltetést. A felséges félreértés tisztázása módfelett kínos lett volna, így a hajóremek a Queen Mary nevet kapta.

A hajótestet 1934. szeptember 26-án maga a névadó, Mária királyné keresztelte meg. A Queen Mary első útjára 1936 májusában indult Southampton kikötőjéből New York felé. Méreteire jellemző, hogy I. osztályú szalonjában kényelmesen elfért volna Kolumbusz három hajója, turbináinak ereje hétmillió gályarab evező-erejének felelt meg, több mint 20 ezer tonnás űrtartalma egyenlő volt a teljes Spanyol Armada kapacitásával. A 80 774 tonnás hajó utasai 2000 hajóablakon tekinthettek ki, 700 faliórán nézhették meg az időt és 600 telefonkészüléket használhattak.

A Queen Mary már 1936 augusztusában elhódította az Atlanti-óceánt leggyorsabban átszelő hajónak járó kék szalagot, s az 1950-es évekig volt a kitüntetés birtokosa maradt. Egy másik rekordját még ma sem döntötték meg: a Queen Mary szállította egyidejűleg a legtöbb embert, a II. világháború idején egyszer 16 683 katona tartózkodott a fedélzetén.

A második világháború alatt időközben elkészült társával, a Queen Elizabeth-tel együtt katonai szolgálatra rendelték, szürkére festve, amerikai zászló alatt csapatszállításra használták. A testvérhajók másfélmillió katonát hoztak át Európába, mindezt emberveszteség nélkül. A németek stratégiai célpontként kezelték, Hitler "vérdíjat" tűzött ki a hajóra, amelynek legféltettebb hadiutasa a Warden ezredes álnéven lajstromba vett Winston Churchill brit miniszterelnök volt.

A Queen Mary a maga (fény)korában az egyedüli óceánjáró volt, amit haszonnal üzemeltettek. Az 1960-as évektől azonban esélytelennek bizonyult a légi közlekedéssel szemben és századik útja után, 1967-ben végleg kivonták a forgalomból. Jelenleg a kaliforniai Long Beach partjainál horgonyoz, szállodaként és múzeumként is kuriózum. 2006. február 23-án a tengerek nyugalmazott királynőjét felkereste ugyancsak királyi utódja, az akkor legdrágább és legnagyobb utasszállító hajója, a 2004. január 8-án felavatott Queen Mary 2.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2020

• Fritz Haber és a harci gázok
• A titokzatos Húsvét-sziget
• Arkhimédész hadigépei
• Margit hercegnő, az örök második
• Emberkísérletek a Harmadik Birodalomban
• Sorscsapás volt-e Dobzse László uralma?
• A Manhattan Projecttől a szuperbombáig
• Hét híres áprilisi tréfa
• Marie Curie és a radioaktivitás