Vörösterror az „alkotmányosság templomában” – mit kerestek a Lenin-fiúk az Országházban?
2016. március 22. 15:45
Nem akad még egy olyan korszak a magyar történelemben, amelynek során a politikai rendőrség olyan rendhagyó helyszínt választott volna főhadiszállásul, mint a tanácsköztársaság idején a Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztálya. A kommün politikai rendőrsége ugyanis az Országház főrendiházi szárnyban rendezkedett be. A tanácsköztársaság kikiáltásának 97. évfordulóján mutatták be B. Müller Tamás Vörösterror az Országházban, 1919 című munkáját.
Korábban
Miért éppen az Országház?
Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának vezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Vörösterror az Országházban, 1919 című kötet előzményei egészen a tér átalakítását célul kitűző Steindl Imre Programig vezethetők vissza, amelyben a Kossuth térre a „nemzet főtereként” is hivatkoztak. Ez a koncepció adta az ötletet az Országgyűlés Hivatala által kiadott Nemzet Főtere Könyvek sorozat elindítására, amelynek első darabjaként jelent meg nemrég B. Müller Tamás könyve. Bellasics kifejtette, hogy a Magyarország 20. századi történetét alapjaiban meghatározó öt rendszerváltó esemény a „nemzet főtere” történetén is jól nyomon követhető.
A bevezetőt követően a szerző kapott szót, aki hangsúlyozta: egyedülálló eset, hogy egy diktatúra terrorja részben az Országházban valósult meg, abban az épületben, amely a 20. századi magyar történelem esszenciáját hordozza. A történész munkája során, egy régi újságcikkben talált rá a témára, amely az elmúlt közel száz év során meglepő módon kikopott a történelmi köztudatból, holott alapját kellene képezze a magyar nemzeti identitásnak. Mint B. Müller elmondta, kutatásai során számos kérdés merült fel benne, amelyekre a könyvében igyekezett választ adni: miért pont az Országházban rendezkedett be, és hogyan működött a politikai rendőrség? Kik voltak az áldozataik és mi történt velük? Miért nem tudunk erről a kérdésről semmit?
A történész kifejtette, hogy megfelelő szakirodalom hiányában levéltári kutatásra – a Magyar Nemzeti Levéltárban a témával kapcsolatban található anyagokra, valamint a tanácsköztársaság bukása után megindított büntetőeljárások során keletkezett, Budapest Főváros Levéltárában található dokumentumokra – alapozott műve elkészítésekor, de a kommün idején az épületben fogva tartott személyek memoárjait is felhasználta (itt raboskodott többek között Darányi Ignác későbbi miniszterelnök, Hegedűs Lóránt későbbi pénzügyminiszter, valamint a dualizmus korának talán legnevesebb újságírója, Rákosi Jenő is).
A fiatal kutató az egyik fent említett kérdésére (miért pont a klasszikus rendőri főhadiszállásnak nehezen nevezhető Országházat választotta a politikai rendőrség székhelynek) igyekezett a rendezvényen választ adni. A történész kifejtette, 1919 elejétől már az épületben működött a budapesti lakáshivatal, valamint a belügy útlevélosztálya, májusban pedig ide költözött a Korvin Ottó által vezetett Politikai Nyomozó Osztály is. B. Müller szerint ennek elsődleges oka az volt, hogy az Országház az új elit által megtagadott 1918 előtti rendszer, a polgári Magyarország szimbóluma volt, amelyet már Steindl Imre is az „alkotmányosság templomának” nevezett. A kommunisták ezzel kívánták jelezni: sikerült legyőzniük a régi Magyarországot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap