A Ringelbaum-akta hiányzó dokumentumai

Az iratok másik két része 1946 és 1950 között került elő tejes kancsókból és fémdobozokból – szintén a föld alól. A keresett iratköteget 1943. április 18-a éjjelén, egy nappal a gettófelkelés előtt ásták el. Ez a rész a gettó utolsó három hónapja alatt összegyűjtött dokumentumokat tartalmazza, amelyek hasznos információval szolgálnak a gettó falain belül működő földalatti szervezkedésről. A feltárásra váró iratanyag nagyban hozzájárulhat a felkelés történetének tisztázásához.

Az 50-es években már történt néhány kísérlet a dokumentumok fellelésére, de ezek egytől-egyig kudarcot vallottak. Két évvel ezelőtt Uri Mintzker, egy izraeli Holocaust-kutató fiatalember arra tett javaslatot, hogy újítsák fel a kutatást olyan technikák igénybevételével, melyek az 50-es években még nem állt a feltárásokat végzők rendelkezésére. A modern technika mellett azonban nagy segítséget jelentett számukra a szemtanúk beszámolója is. Mintzker és társa, Ya’akov Karch geológus (ő a Holocaust idején Varsóban élt) interjút készítettek a jelenleg is Lengyelországban élő Marek Edelmannal, aki varsói gettó felkelése idején parancsnok volt.

Edelmann útmutatásai alapján aztán a két kutató kiszámította, hogy az iratok feltehetően azon a területen vannak, amelyet ma a Kínai Nagykövetség birtokol. Valószínűleg az iratok a kert, mintsem az épület alatt vannak.

Ekkor viszont már hivatalos közbenjárásra volt szükség, hiszen diplomáciai a kanai követség területe diplomáciai terület. A lengyelországi Zsidó Történeti Intézet – amely egyébiránt maga is rendelkezik a iratok másik két részének néhány darabjával – kérésére állami szinten kérvényezték az ásatások megkezdéséhez szükséges engedélyt. Állítólag még maga Aleksander Kwasniewski, lengyel köztársasági elnök is szót emelt az ásatás érdekében.

Ünnepélyes keretek között, eredetileg a Holocaust Emléknapon, akarták a munkálatokat elkezdeni, azon a napon, ami egyben a lengyelországi gettófelkelés 60. évfordulója is. De felmerült, hogy a ceremónia felfokozott várakozást idézne elő a munka olyan szakaszában, amikor a sikerre egyelőre még csekély az esély. Így más időpont mellett döntöttek.

A Varsói Gettó aktáit Ringelbaum-aktaként is ismerik. Ő az a történész, aki kezdeményezője volt a gyűjtemény létrehozásának. Mivel nem sokkal a német megszállás után, már 1939 októberében felismerte, hogy a lengyel zsidó közösséget komoly veszély fenyegeti, hozzáfogott az iratok összegyűjtéséhez, hogy azok elrejtésével és megőrzésével tisztán lásson az utókor. Ringelbaum minden információt összegyűjtött, ami összefüggésben volt a lengyelországi zsidóság életével, illetve azon belül is a varsói gettó történetével. Újságok, naplók és visszaemlékezések voltak a gyűjteményben. A történész egyébként túlélte a gettófelkelést, a falakon kívül talált menedéket feleségével és fiával. 1944 márciusában azonban rájuk leltek és megölték őket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról