Évszázadok óta őrzi titkait a majomisten városa
2016. január 14. 14:11 MTI
2012-ben Honduras keleti esőerdeiben ismeretlen kultúra nyomaira – piramisokra, földsáncokra, terekre és kőszobrokra – bukkantak légi felvételek segítségével. A tudósok úgy vélik, hogy a kultúrának nemcsak egy, hanem legalább három települése rejtőzik La Mosquitia őserdejében.
Korábban
A régészek nemrég megkezdték az úgynevezett fehér város vagy a majomisten városa feltárását. Az első megtalált tárgyak között van egy rituálékhoz használt serleg és egy kukoricaőrlésre használt mozsár - jelentette be kedden a hondurasi kormány. Juan Orlando Hernandez hondurasi elnök, aki maga is részt vett a feltárási munkálatok kezdetén, közölte, feszült figyelemmel kísérik, hogy hazája és a világ számára mekkora jelentőségű a lelet. Hondurasban évszázadok óta szájról szájra jár a fehér városról, más néven a majomisten városáról szóló legenda, amely Hernán Cortés hódításainak ideéig nyúlik vissza, aki szintén hatalmas gazdagságot sejtett ott.
Az ismeretlen kultúra nyomaira - piramisokra, földsáncokra, terekre és kőszobrokra - először 2012-ben bukkantak légi felvételek segítségével. A Houstoni Egyetem kutatói repülőgépről lidar-technológiával - lézersugarakkal - pásztázták végig La Mosquitia régió térséget, és a felvételek alapján elkészítették el a felszín szerkezetének képét. A szakértők egyenes és derékszögű struktúrák után kutattak, amelyek csak emberi kéztől származhatnak. Christopher Fishernek, az amerikai Coloradói Egyetem régészének becslése szerint a tárgyak az időszámítás utáni 1000-1400 körüli időkből származnak.
A fellelt kőtárgyakat, amelyek közül az egyik legkiemelkedőbb egy jaguárembert ábrázoló szoborfej, érintetlenül hagyták és katonák őrizték mindaddig, amíg az expedíció nem kezdte meg a feltárásokat. A Chrisopher Fisher vezette régészcsoport a hondurasi kormány támogatásával és a National Geographic Society adománya segítségével most egy hónapig dolgozik a feltáráson. Abban reménykedünk, hogy meg fogjuk tudni, milyen kultúráról van szó - idézte a National Geographic honlapja Virgilio Paredest, a hondurasi régészeti és történelmi intézet igazgatóját, aki Hernandez elnököt elkísérte az ásatások helyszínére. Paredes szerint a hónap végén hozzálátnak egy stratégiai terv elkészítéséhez, a kutatások kiterjesztéséről, mivel a régészek úgy vélik, hogy la Mosquitia térsége nem egy, hanem több elveszett várost rejt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját tegnap
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén tegnap
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? tegnap
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... tegnap
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme tegnap
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? tegnap
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók tegnap
- 10 érdekesség a parfümök történetéről tegnap