Miért van különböző akcentusuk a briteknek és az amerikaiaknak?

A britek akcentusa az elmúlt két évszázadban drámaian megváltozott, míg az amerikai (tehát az eredeti angol) csak jóval kisebb mértékben módosult. A Brit-szigeteken és az újvilágbeli kolóniákon egyaránt használt hagyományos angol nagyrészt rotikus volt. A rotikus, illetve a nem-rotikus akcentus kifejezéseket az angol nyelv dialektusainak felosztására használjuk a célból, hogy megkülönböztessük, milyen pozíciókban ejtik az „r” hangot. A rotikus akcentust használó népek minden „r” hangot kiejtenek. A nem-rotikus akcentusok esetében azonban csak magánhangzó előtt kell ejteni az „r”-t.

Natalie Wolchover, a Life Science újságírója a „hard winter” (kemény tél) szavakat hozza példaként: míg a mai amerikaiak és a hagyományos angolban mindkét „r” hangot kiejtik, addig a mai brit angolban – amely emiatt sokak szerint sokkal elitistábbnak tűnik – már csak elharapják, elnyújtják a hangot: „hahd wintuh”. (Ugyanakkor a red szóban ők is kiejtik az „r” hangot, mivel magánhangzó követi.)

A szakértők szerint a váltás nagyjából az amerikai függetlenségi háború idejére, tehát az 1770-1780-as évekre tehető, amikor a dél-angliai és a London környéki arisztokrácia körében elterjedt a nem-rotikus akcentus. John Algeo, a Georgiai Egyetem nyelvésze szerint ez a váltás annak köszönhető, hogy az alacsonyabb származású társadalmi rétegek az ipari forradalom során meggazdagodott tagjai ily módon próbálták magukat megkülönböztetni a köznép tagjaitól. Az újgazdagok így nyilvánították ki, hogy az úri rétegekhez tartoznak.

A „magasztosabb” beszédmód alakulásán később a brit nyelvújítók is faragtak, s néhány éven belül az egész szigetországban elterjedt. Ugyanakkor például a skótok, az írek és Észak-Anglia egyes területein élők ellenálltak a divatossá váló artikuláció csábításainak, és jórészt megőrizték a hagyományos, rotikus kiejtésüket. A függetlenségét elnyerő, majd megőrző Egyesült Államokban is hűek maradtak a rotikus akcentushoz, azonban akadt néhány kivétel: Algeo szerint a függetlenségi háború után a brit elit erősebb hatásának kitett városokban, mint például Bostonban vagy New Yorkban a lakosok kiejtése nem-rotikussá vált.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
• Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
• Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
• Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
• Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
• A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
• A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
• India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
• Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek