Ilyen volt a magyar történelem legnagyobb földrengése
2015. szeptember 23. 12:06 Kulcsár Krisztina
Néhány nappal ezelőtt a Richter-skála szerinti 8,3-as erősségű földrengés rázta meg Chile fővárosát és az ország partvonalát. A katasztrófában legalább öten meghaltak, legalább egymillió embert pedig evakuáltak. Bár Magyarország történetében ilyen erősségű földmozgásra nem volt példa, földrengés többször is megrázta az országot. A chilei tragédia kapcsán, Kulcsár Krisztina a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján megjelent tanulmánya segítségével emlékezünk meg az 1763-ban bekövetkezett, 6,3 erősségű magyarországi földrengésről, amely mind a mai napig a legerősebb földmozgásnak számít hazánkban.
Korábban
A 18. század egyik legsokkolóbb és legmegdöbbentőbb eseménye volt 1755. november 1-jén Lisszabonban: a Richter-skála szerinti 8,5–9 erősségűre becsült földrengés rázta meg a várost, amely a pusztító erejű cumanival együtt romba döntötte Portugália fővárosát, és több tízezer lakos halálát okozta.
Az ilyen mértékű földrengések még napjainkban is ritkaságnak számítanak. Magyarország területén 1763-ban ennél jóval gyengébb, de a maga korában pusztulást hozó földmozgásnak lehettek tanúi a Duna közelében élők. 1763. június 28-án alig kevéssel reggel 5 óra után heves földmozgást észleltek Komáromban, Győrött és az ország több más vidékén is. A földrengés Komáromban 20 percre rá megismétlődött. Ez volt az, amelyet a kárleírások alapján később a Richter-skála szerinti 6,3 erősségűre becsültek, és amely a kortársakat rémülettel töltötte el.
A földrengés a jelentések szerint Komáromban valamennyi házat megrongálta és ledöntötte a kéményeket. A városban a jezsuita Szent András-templom mindkét tornya ledőlt, az Öregvár harangtornya teljesen romba dőlt, az Újvár templomai is megsérültek. Győrben – Balassa Gábor ezredes július 1-jén kelt levele szerint – az erődbeli kaszárnya nagymértékben károsodott, a kéménye teljesen bedőlt, így alkalmatlanná vált a garnizon számára. A katonaságot sátrakban tudták csak elhelyezni, míg a tisztek részére egy deszkaépületet húztak fel hamarjában.
Az első két heves rengést Komáromban továbbiak követték: június 29-én már 43-ról számoltak be, bár ezek intenzitása nem érte el a romboló erejű másodikat. 30-án éjjel 1 és 2 óra között újabb két rengés rázta meg a földet és tett tönkre még álló házakat és kéményeket. A polgári lakosság – részben azért, mert alig volt éjszakázásra alkalmas épület (a július 7-i jelentés szerint 1247 ház dőlt össze), részben pedig azért, mert tartott az újabb földrengéstől – a szabad ég alatt töltötte az éjszakákat. A folyamatos imádkozás közben is szakadatlanul hallhatták a föld felszíne alól az erős dörgést, recsegést, „rocsogást”. Komáromban az összedőlő házak halálos áldozatokat is szedtek: a város augusztus 8-án kelt hivatalos jelentése 63 halottról (köztük volt egy pozsonyi kereskedő és négy győri polgár) és 102 sebesültről számol be. Szerencsésnek mondható azonban, hogy az erődben tárolt puskaport sikerült kimenekíteni és Budára elszállítani, így a robbanásveszélyt elhárították.
A katonaságot a romba dőlt és veszélyesnek nyilvánított Öregvárból az Újvárba költöztették át sebtiben felépített barakkokba vagy sátrakba. Károsodást szenvedtek a tiszti lakások is, különösen a komáromi kormányzói épület. Emiatt az alig három hónappal korábban, március 18-án Joseph Friedrich zu Sachsen-Hildburgshausen herceg utódául Komárom kormányzójává (Gouverneur) kinevezett Albert Kázmér szász és lengyel herceg nem tudta elfoglalni szolgálati helyét. Mivel a földrengés következtében Győrben is lakhatatlanná váltak a tiszti szállások, és elhelyezése ott sem volt lehetséges, így a herceget Budára vezényelték át, ahol 1765 nyaráig néhány hónapon át tartózkodott. Az időközben már Komáromba szállított faanyagot (amellyel nyár elején még az ő számára kijelölt kormányzói épületet kívánták volna felújítani) azonmód felhasználták a romba dőlt épületek felújításához.
Az utórezgések nem csupán 1763 nyarán folytatódtak. Győrből november folyamán, Komáromból még december végén is érkeztek beszámolók a földmozgásokról, majd 1764-ben is havonta többször tudósítottak rengésekről, sőt még 1765-ből is van tudomásunk kisebb mértékű földrezgésekről.
Kulcsár Krisztina teljes cikkét keresse a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap