A szálka Japán szemében: a nankingi mészárlás múzeuma

A nankingi múzeum annak a több mint 300 ezer fegyvertelen kínai katonának és civilnek állít emléket, akit a japán hadsereg az 1937. december 13-án kezdődő hat hétben - Nanking elfoglalása után - halomra gyilkolt. A Csang Kaj-sek néhai miniszterelnök vezette kínai kormány által 1946-ban felállított Nankingi Háborús Bűnöket Kivizsgáló Törvényszék úgy ítélkezett, hogy a japán katonák a nemzetközi egyezményeket és az általános emberi jogokat durván megsértve öltek, fosztogattak, gyújtogattak és romboltak. Megerőszakoltak több mint 20 ezer 11 és 70 év közötti nőt, akik közül sok meghalt. A japán erők 28 tömeggyilkosságban 190 ezer, további esetekben pedig több mint 150 ezer embert öltek meg.

Az emlékhelyet 1985-ben létesítették a város Csiangdongmen nevű délnyugati negyedében, egy tömegsír felett. Az első olyan múzeum volt a szárazföldi Kínában, amely a második világháború eseményeire emlékeztetett. 1994-95-ben és 2005-2007-ben kibővítették, majd a tömegmészárlás kezdetének 70. évfordulóján újra megnyitották a nagyközönség előtt. Az emlékhely 74 ezer négyzetméteren terül el, amiből 25 ezer négyzetméter fedett, ezen belül is 12 ezer négyzetméter kiállítási terület. Több mint 150 ezer tárgy (dokumentumok, kulturális emlékek) látható a múzeumban, amelynek vannak állandó és időszaki kiállításai is. Az emlékhely egyik része a helyben feltárt, 10 ezer áldozat földi maradványait tartalmazó tömegsír.

Az emlékhelyet eddig mintegy 45 millióan látogatták meg, az intézmény vezetői szerint Japánból évente 50 ezren érkeznek. A Kínai-Japán Baráti Társaság egy küldöttsége minden évben elutazik Nankingba. Az emlékhelyet meglátogatta két japán miniszterelnök is - Murajama Tomiicsi és Kaifu Tosiki - hivatali ideje után. Az intézmény a kutatás, a felső- és a közoktatás, a nemzetközi együttműködés és csereprogramok helyszíne is. Anyagából húsz kínai városban és tucatnyi külföldi országban, köztük Japánban, rendeztek már kiállítást. A múzeum a világ tíz hasonló intézetével tart fenn kapcsolatot, köztük a lengyelországi Auschwitz-Birkenau Állami Múzeummal, a moszkvai Nagy Honvédő Háború Múzeummal, a franciaországi Caenben található háborús emlékhellyel és a kiotói világbéke-múzeummal. Az emlékhelyet beválasztották a világ tíz legmegrázóbb turistalátványossága közé. Több jelentős kitüntetést kapott, köztük az építészeti kiválóságokért járó Luban-díjat.

Az intézmény tavaly év végén elhatározta, hogy a már a birtokában lévő négyezer - zömmel írásbeli - visszaemlékezést kiegészíti a még életben lévő kétszáz túlélő filmre veendő vallomásával. Ebben a munkában együttműködik vele a Dél-kaliforniai Egyetem Soá Alapítványa, amelynek általános célja, hogy audiovizuális interjúkat készítsen a holokauszt és más népirtások túlélőivel és tanúival. Az intézetek becslése szerint 30-50 interjút tudnak készíteni túlélőkkel, további mintegy 50-et kutatókkal, és ezeket az interjúkat három-öt éven belül be tudják mutatni a nagyközönségnek.

Nanking város vezetősége idén februárban kezdeményezte, hogy vegyék fel a nankingi mészárlás dokumentumait az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Világ emlékezete nevű programjába, amelynek célja a tagországokban fellelhető, egyetemes értékkel bíró, ritka, veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítása, megőrzése. Ez válasz volt arra, hogy Japán kezdeményezte az UNESCO-programnál azoknak a leveleknek a regisztrálását, amelyeket japán kamikazék írtak haláluk előtt hozzátartozóiknak.

A kínai törvényhozás két új nemzeti emléknap bevezetéséről döntött februárban: szeptember 3. a japán agresszió elleni háborúban (1937-1945) aratott győzelem, míg december 13. a nankingi mészárlás áldozatainak emléknapja. A győzelem napjával az a cél, hogy hangsúlyosabban emlékezhessenek meg a hősökről és mártírokról, a japán katonai agresszióval szembeni ellenállásról, és egyben szeretnék kifejezni e napon Kína álláspontját a nemzeti szuverenitás védelmével kapcsolatban, elkötelezettségét a világbéke iránt. A nankingi vérengzés kezdőnapjának évfordulóján mindazon áldozatokra emlékezni akarnak, akiket a Kína elleni japán agresszió során megöltek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
• Házmesterek a vészkorszakban
• Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét