Festményeket találtak a Nagy Sándorhoz köthető monumentális sír falán
2014. november 24. 17:03 MTI
A sírba temetett személyről adhatnak felvilágosítást azok a festmények, amelyeket a régészek a Nagy Sándor (III. Alekszandrosz - i.e. 356-323) makedón uralkodóhoz köthető, az észak-görögországi Amphipolisz ókori város közelében lévő monumentális sír oszlopain fedeztek fel.
Korábban
Kosztasz Taszoulasz görög kulturális miniszter elmondta, hogy a mauzóleum falán végzett restaurációs munkák során embereket, szerszámokat és egyéb tárgyakat ábrázoló hétköznapi jeleneteket bemutató festményekre bukkantak. A kutatók augusztusban jutottak be először a hatalmas síremlékbe, sírkamrájában novemberben találtak először emberi csontmaradványokat a harmadik kamra padlózata alatt 1,5 méter mélyen.
Az Athéntől 570 kilométerre lévő ókori várost időszámításunk előtt 437-ben alapították. Az Amphipolisz környékén feltárt titokzatos sírhely a legnagyobb, amelyet eddig Görögországban találtak. Az ásatások 2012-ben kezdődtek.
Az eddigi leletek, két szobor, két szfinx, valamint a Perszephoné, Démétér és Zeusz lányának elrablását ábrázoló díszes mozaikpadló arról tanúskodik, hogy tekintélyes személy aludhatta ott örök álmát. A feltételezések szerint Nagy Sándor anyjának, feleségének, fiának vagy valamelyik tábornokának végső nyughelyéről lehet szó. A sír keletkezési idejét az i.e. 4. század utolsó negyedére teszik a régészek, amiből sokan arra következtetnek, hogy gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy lehetett.
Az elmúlt négy évben Görögország nagyjából 600 ezer eurót (184 millió forintot) fektetett az ásatási munkálatokba. A görög és külföldi szakértők szerint a temetkezési helyen feltárt leletek hatalmas értékkel bírnak és jelentős hatással lesznek az ország turistaforgalmára a következő években.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Ókor
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban
- Tudta, hogy Jordániában is van Camino?
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap