Sikeres volt a kelet-európai országok hírszerzése

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete és a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet által szervezett kétnapos nemzetközi konferenciáról a rendezvény pénteki zárónapján Horváth Sándor, a magyar intézmény főmunkatársa tájékoztatta telefonon az MTI-t. Paul Maddrell, az angliai Loughborough University oktatója előadásában az állambiztonsági szolgálatok összehasonlító vizsgálata alapján elmondta: a szocialista tömb az információszerzés területén nagy sikereket ért el. Ennek oka az volt, hogy túlértékelték a Nyugat által szorgalmazott ideológiai fellazítás politikájának veszélyeit, ezért jelentős anyagi és emberi erőforrást mozgósítottak a nyugati célszemélyek, objektumok megfigyelésére.

A szakember arra is rámutatott, hogy a keleti titkosszolgálatok ideológiai kötöttségeik ellenére tisztában voltak azzal, hogy a nyugatiak jóval kevesebb kémtevékenységet végeztek, mint amire a Keleten is elterjedt James Bond-mítoszból lehetne következtetni. Pál Viktor, a finnországi Tamperei Egyetem oktatója szerint a volt szocialista országok korabeli ipari növekedését érdemes a fenntarthatóság és a környezet kölcsönhatásában is vizsgálni. Az egykori magyar szocialista nehézipar fellegvárának, a Borsodi-medencének a kutatása jelzi, hogy milyen tanulságokkal járhat a szocialista tervgazdaságnak mint a modern ipari társadalmak környezetre nagyon káros típusának vizsgálata.

Apor Balázs, a dublini Trinity College tanára előadásában a sztálinista vezérkultuszok kelet-közép-európai összehasonlítása kapcsán a Rákosi-kultusz sajátosságaival foglalkozott. Kimutatta, hogy az egyes országok vezérkultuszainak egymástól elszigetelt vizsgálata helyett érdemes az egyes kultuszok kölcsönös viszonyrendszerét feltárni. A Rákosi-kultusz esetében is meghatározó kérdés, hogy mennyiben adaptálták mechanikusan a szovjet modellt, és milyen mértékben gyökeredzett egy-egy kultusz a helyi, nemzeti sajátosságokban, tradíciókban.

Petrás Éva, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója előadásában a nacionalista és a kommunista rendszerek viszonyát vizsgálta. Ellentétben a hagyományos nézetekkel, melyek szerint a szocialista diktatúrák elfojtják a nemzeti érzelmeket, Petrás arra világított rá, hogy az 1989 utáni kelet-európai új nacionalizmusok számos eleme szoros kapcsolatban áll az államszocializmus hivatalos ideológiájával. A romantikus nemzeti mitológiák továbbörökítésében a kommunista ideológiának és az államszocializmusnak meghatározó szerepe volt, és a rendszerváltást követően ugyanezeket a nemzeti mitológiákat globalizáció-ellenes jelentésekkel ruházták fel a régióban - tette hozzá.

Horváth Sándor a poznani konferencia kapcsán elmondta azt is: a nemzeteket összehasonlító vizsgálódások létjogosultságát többek között az adja, hogy egy-egy ország történelmét számos vonatkozásban jobban meg lehet érteni más hasonló helyzetű országok történelméből az egyezések és a különbözőségek vizsgálata alapján. Továbbá a hasonló rendezvények lehetőséget adnak arra is, hogy a régió történészei megosszák egymással új kutatási eredményeiket és politikamentes párbeszédet folytassanak a közös múlt feltárásáról, és a térség történettudományát jobban bekapcsolják az európai kutatási programokba, illetve elősegítsék egy reálisabb kép kialakítását a régió közelmúltjáról a világban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?