Zsolnay Vilmos

(1828-1900)

Zsolnay Vilmos keramikus, gyáriparos, a porcelánfajansz és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránit feltalálója, a gyár hírnevét megalapozó eozin máz egyik kidolgozója. 1828. április 19-én született Pécsett. Festői ambícióit feladva végezte el kiváló minősítéssel a bécsi Technische Hochschule kereskedelmi tagozatát, majd 1864-ben átvette Ignác bátyjától a családi Terracotta és kőedénygyár vezetését. Kitartóan kísérletezett a Pécs, Siklós, Mohács, Óbánya környéki agyagfajtákkal, a felhasználásra alkalmas lelőhelyeket felvásárolta. A neve alatt 1868. május 5-én bejegyzett gépesített üzem nem csak edényeket, építészeti díszeket gyártott, hanem a kereslethez igazodva a kerámiaipar valamennyi ágával foglalkozott.

Zsolnay kémiát tanult, kísérletezett; üzemében hamarosan már fagyálló burkolólapok, elegáns cserépkályhák és csempék, kézzel festett dísztárgyak, egyedi szobrok, puritán edények és elektromos szigetelőelemek is készültek. Magyarországon először ő foglalkoztatott tervezőként neves képzőművészeket. Már az 1873-as bécsi világkiállításon sikerrel szerepelt, az 1878-as párizsi világkiállításon pedig egy addig nem ismert, a szakemberek által porcelánfajansznak nevezett, elefántcsontszínű termékkel jelent meg, amellyel elnyerte a világkiállítás nagy aranyérmét és a francia Becsületrendet.

1884-ben kályhagyárat létesített, egyre nagyobb tömegben készítette az épületdíszítő kerámiákat, és megkezdte a fagyálló, mázakkal színezett, épületkülsőkön alkalmazott kőcserép, a pirogránit készítését. (Egyebek közt a Mátyás-templom, a kassai dóm, a Vajdahunyad-vár és a Parlament dísze is e Zsolnay-termék.) Miután Wartha Vince 1893 júliusában megfejtette a középkorban alkalmazott fémfényű mázak titkát, Zsolnay gyára elsőként kezdte alkalmazni az eozinnak elnevezett anyagot a díszedényeken. (A mázat rubinvörös színéről nevezték el, mert fénye a hajnalpírra emlékeztet; görögül "eos" hajnalt jelent.) Kikísérletezték az eozin zöld, kék és egyéb színben játszó változatát is. Az uralkodó a Ferenc József-rend II. fokozatával tüntette ki Zsolnay Vilmost, Pécs pedig díszpolgárává választotta.

A munkában Teréz és Júlia lánya segítette, főként Júlia bizonyult fantáziadús és termékeny tervezőnek. Miklós fia 1878-tól a kereskedelmet irányította, 1897-ben lett cégvezető. Az Európa-szerte felvirágzó szecesszió forma- és díszvilága szerencsésen ötvöződött az eozintechnikával, ezt azonban Zsolnay Vilmos már nem érhette meg. 1900. február 23-án halt meg szülővárosában.

Zsolnay sikereit polihisztori képességeinek köszönhette. Kitűnt kortársai közül művészi hajlamaival, biztos stílusérzékével. Remek szervező és irányító volt, ugyanakkor elmélyült a kerámiakészítés tudományos alapjaiban, a nagyüzemi technológia újdonságaiban is. Kiváló üzleti érzékkel vezette vállalkozását; az alig néhány embert foglalkoztató manufaktúrát a monarchia legjelentősebb, hétszáz embernek munkát adó kerámiagyárává fejlesztette.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók